Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1941

19 főapát, hogy megszerzi Kamanczy részére — mint már elődje Ígérte — a nemességet.

3) A főapát 2 hónap múlva sem tudott fizetni, Kamanczy tehát megkísérelte beiktattatni magát a pozsonyi vám birtokába, de mások ellenmondása miatt ez nem sikerült.

4) Tizenöt évvel később újra felbukkanik egy Kamanczy Gergely, gyulafehérvári kanonok, aki egy erdélyi országos küldöttség egyik tagjaként járt Bécsben.

5) Ügy látszik vissza se ment Erdélybe, mert 1557—1562-ig esztergomi kanonok,

6) 1558-ban királyi káplán és kétségtelenül felszentelt pap, meri címe: venerabilis.

7) Mikor és hol lett a várnagyból pap, nem tudom, egyik kortársa kétségbe vonta, hogy pap egyáltalában, mások a csornai prépostot jó katonának tartották: diák neve felsőbb iskolázottságra vall. 1558. szept. 10-én I. Ferdinánd király zalavári apáttá nevezte ki,

8) de Nádasdy nádor kijelentette, hogy a zalavári apátságot más nem fogja bírni, miint az, akinek ő átengedte. Hiába jártak közbe előkelő urak, sőt maga a király is, Nádasdy nem engedett.

9) Pedig nem személye ellen volt kifogása, hiszen kinevezte Kamanczyt — az ő kegyurasága alá tartozó csornai prépostság — prépostjává,

1

0) írt érdekében Sopron városának, hogy adjanak Kamjanczynak egy altariatust,

1

1) sőt arra is kötelezte magát, hogy Kamanczy a zalavári apátság jövedelméből évi 100 forintot fog kapni.

1

2) 3) Győri kápt. hit. lev. felvallási jegyzőkönyv 65—67. Ebből következik, hogy már Tolnai Máté idejében — tehát 1535 előtt is — a főapátság szolgálatában állott. 4) Pannonhalmi Rt. IV. 24. sz. oklevél. 5) Forgách Ferenc: Commentarii. Pest. 1866. 110. »hic erat Gregorius Camancy, canonicus Albae Juliae«. 6) Kollányi F.: Esztergomi kanonokok. 162. (Kamancsynak nevezi.) 7) Pannonhalmi Rt. VII. 145. »capellanus regius«, vagyis a kir. cancellaria tisztviselője. 8) Pannonhalmi Rt. VII. 614. »ita tamen, ut idem Gregorius Kamanczy onera muniaque et servitia ipsius Ecclesiae suae ab antiquo consueta obire et períicere, habitum Ordinis ipsius Abbatiae intra terminum a Sacris Canonibus institutum assumere ac reíormationi eiusdem stúdiósé incuinbere, bona et- hereditates et res illius nullis módis dissipare debeat«. 9) Pannonhalmi Rt. VII. 146. 1

0) Sopron város lev. lad. 50. f. 1. n. 9. (1559. aug. 18. kelt levelében említi.) ") Sopron város lev. lad. 50. f. 1. n. 9.; Verancsics püspök is írt érdekében (J::9. szept. 20.) u. ott lad. 50. f. 1. n. 11.; ajánlja »specialem Capellanum S. C. Maiestatis«, aki neki is »pro bono amico et fratre«, »Ipseque habét suum beneficiolum non procul a civitate Soproniensi«. Bán: Sopron újkori egyháztörténete 26. szerint hiába. 1559. aug. 29. kéri a prépost a soproni tanácsot, mivel elődje beneficiumát nem kapta meg, adja neki a »plebanatus hospitalis«-t. Sopron vár. lev. lad. 50. f. 8. n. 396/26. 1

2) Erre az első megegyezésre világot vet a Kamanczy—Mezőlaky szerződés (1562. aug. 30.) utolsó része: »hoc autem non praetermisso, quod eaedem partes praesoriptas litteras dicti quondam palatini obligatorias inter eundem quondam dominum palatinum et ipsum Gregorium Kamanczy ratione praescriptae abbatiae 2*