Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939
7 vös ünnepet rendez a gimnázium, s ezen előadják az Éljen az egyenlőséghői a harmadik felvonás első és második jelenetét. 1 8) Ezzel lezárul a gimnázium színi előadásainak második korszaka. Az előadások fokozatosan fejlődtek. Az első kísérletek után kialakul a szokás, hogy (vidám, énekes, zenés darabokat adnak elő. A darabok eleinte rövidek, később nemcsak hosszabbak lesznek, hanem értékük is fokozatosan növekszik. A rendezők és a szereplők évről-évre jobban és szebben végzik munkájukat, megtanulják az előadás gyakorlatát, a helyes díszletezést, stb. Fejlődést találunk a tárgy szempontjából is. Eleinte idegenből fordított darabokat adnak elő. Később csak a tárgyat veszik idegenből, az átdolgozás szövegben, zenében egyaránt magyar. Majd hazai földön játszódik a történet. Végre teljesen magyarrá lesz. A lelkes szerzők és rendezők ma már nem élnek, a szereplők közül azonban inem egy még ma is legkedvesebb emlékei közé sorozza azt a napot, amelyen mint gimnázista a színpadon szerepelt. 1914-ben kitör a világháború és a szépen fejlődő színi előadásoknak vége szakad. Az összeomlás, a kommunizmus, s azt követő évek nyomasztó hangulata nem alkalmas előadásokra. Az iskola kötelező ünnepségei is rövidek ebben az időben. Aránylag hamar, 1921-ben azonban a gimnázium hangversenyeinek 1 s /Velük együtt a színi előadásoknak is újabb virágzó korszaka kezdődik, amely 1931-ig tart. A gimnázium felújítja a régi »diákkoncerteket.« A felújító tanár, de a közönség közül is nem egy, a régi előadások diákszereplője. 1 9) »A főgimnázium idei diákkoncertje mind felújította régi emlékeimet. Köröttem röpködtek diákéletem színi sikerei... Ebben a hangulatban szemléltem az idei diákkoncertet.« 2 0) — írja az egyik bíráló az 1921. január 31 -i hangversenyről. Ez a hangverseny sokban hasonlít a háború előttiekhez. A zene és énekszámokat színdarabok élénkítik. Érdekes, hogy most is rövidebb színdarabok, vagy színdarabrészletek előadásával indul meg a játékok sorozaita, s teljes estéket kitöltő hosszabb előadásokká fejlődik. Az első előadáson már a háború előtt is előadott darab kerül színre: Kisfaludy Károly Mátyás deák-]a. Van azonban egy újítás. A régi darabok jórészt kacagtató diákbohózatok. Ezen a hangversenyen a vidám Mátyás deák mellett komoly jelenettel is találkozunk. Ez az előadás nem színdarab, lianem a Szigeti veszedelem hatodik énekének egy részlete. Szolimán követei jelennek meg Zrínyi Miklós előtt. Ezt a jelenetet adják elő a tanulók jelmezben, a Zrínyiász szavaival. A gondolatot, a piagyart védő Zrínyi Miklósnak a megjelenítését, időszerűnek tartja a közönség és a közönség gondolatának hű kifejezője, a sajtó. 2 1) A következő évek előadásaiban is nem egyszer érvényesül a hazafias gondolat. 1 S) Ismertetése: Balatonvidék, 1913. dec. 21. 1 9) Az előadások rendezői ettől az időtől a mai napig a gimnázium jelenlegi vagy Keszthelyről nem régen elkerült tanárai: dr. Szereez Imre, Jakab Lajos, dr. Szalay Albin, dr. Klempa Károly, dr. Saller Ilerinann. 2 0) Dr. Gárdonyi Lajos: Diákkonccrt. Keszthelyi Újság, 1921. febr. 6. 2 1) Lásd dr. Gárdonyi idézett bírálatát.
