Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1938

9 a következő: I. Philologia. II. História Literaria et Aesthetica Ilungarica. III. Theologia. IV. Jurispruilentia. V. Acta diaetalia et comitialia. VI. Medicina. VII. Philosophia. VIII. Paedagogia. IX. Militaria. X. Scientiae Naturales. XI. Oeconomia et Technologia. XII. Scientiae Mathematicae. XIII. História et Geographia Ilungarica. XV. Encyclopedia. XVI. Genealógia et Heraldica. XVII. Aesthetica. XVIII. Mappae Geographicae, XIX. Musica, XX. Miscellanea. XXI. Literatura Germanica. XXII. Literatura Britanica. XXIII. Literatura romana. XXV. Bibliographia. XXVI. Periodica. Különös figyelmet érdemel az 1936-ban felállított Musica csoport, amely a keszthelyi zeneiskola kéziratos anyagát, Gallyus János zágrábi ügyvéd (1802.) értékes hagyatékát és Stephania badeni nagyhercegnő, (a hitbizomány jelenlegi urának dédnagyanyja) a kiváló művészlélek zenei könyvtárát foglalja magában. Állománya 2681 önálló mű. A könyvtár jelenlegi állománya kb. 29.000 mű. Ez a legújabb becslés szerint kb. 50.000 kötetet tesz ki. Ehhez járul még a közben megbővült metszetgyűjtemény és a még rendezésre váró hírlapgyűjtemény. A folyóiratok száma kb. 3860 kötet. A kéziratok száma 1456 darab. 48 darab ősnyomtatvány és igen tekintélyes számú régi magyar könyv egészíti ki a könyvtár állományát. A Festetics-könyvtár 1500 végéig megjelent nyomtatványainak száma nem nagy. Könyvészeti és történelmi értékük is nagyon különböző. Függ ez a példányok ritkaságától és nyomástörténeti jelentőségétől. De tekintetbe veendő itt a rubricator munkája is és végül a könyv hajdankori birtokosa, valamint a bejegyzések, amelyek sokszor művelődéstörténeti adatokat szolgálnak. A könyvtár legrégibb megállapítható nyomtatványai 1471-ből és pedig Velencéből származnak. Az egyik Speieri Jánosnak, Velence első nyomtatójának testvérétől, Vendel-től (Vindelinus) van. Az olasz városok nyomdájából került ki különben a könyvtárnak 21 nyomtatványa. Velencéből 15 darab, Páduából 3, Bologna-ból, Rómából és Firenze-bői is egy-egy mű. A németországi könyvnyomtatás terén a 15. században Nürnberg vált ki leginkább. Legnevesebb nyomdásza Koberger Antal, akitől a könyvtárnak 1 nyomtatványa van, 2 darab Zeninger Konrádtól és egy Creussner Frigyestől. Hagenau első nyomtatójának Gran Henriknek nevét 2 magyar vonatkozású mű tünteti fel. Strassburgból 8, Augsburgból 3, Kölnből, Reutlingenből és Lipcséből egy-egy. Franciaországból két darab, Svájcból egy van. A többieknek helye és részben évszáma ismeretlen. Az ősnyomtatványok leírásában kétféle eljárás látszott célszerűnek. Teljes pontossággal ama ősnyomtatványokat kellett ismertetni, amelyek a Hain-féle Repertóriumban hiányosan vannak leírva és eltéréseket mutatnak fel vagy egyáltalán benne sincsenek. A Hain által meghatározott ősnyomtatványok részletes leírását mellőzni lehetett.») ') A szóvégi rövidítéseket nyomda-technikai okokból feloldva kell visszaadnom.