Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

13 genio szó, amely nemcsak szellemi állapotot jelent, hanem olyanfajta egyént is, aki a költőt e században szinte kiszorítja a szereplés szinpadáról. Sokan megpróbálták bölcseleti meghatározását adni ennek az új fogalomnak. Luis Vives és Fox Morcillo,

1 akik a XVI. század gyermekei, megkülönböztetnek egy alsóbb lelket, (anima substancialis) és egy magasabbrendűt (anima rationalis). Az első a vegetativ életműködéseket öleli fel, a másik az értelmet, az akaratot és emlékezetet. Mindkettő együttvéve az ingenio. Fernando de Herrera ettől eltérőleg már csak az értelmi tevékenységet tekinti ingenio-nak.

2 Calderon, az eucharisztikus dráma mestere, kétféle lelki tartalmat különböztet meg : egy alsóbbrendűt s ide sorolja az értelmet és akaratot, és egy magasabbrendűt, s ezt az Istentől kapott tehetségek alkotják. Ilyen a kegyelem, a szépség, a szellem (ingenio), a tudás és szabadakarat. Ő tehát a szellemen az értelem kifinomodott fokát érti. Grácián az ingenio-val szembeállítja a genio-t, amely az értelmet mintegy kiegészíti. Genio ingenio nélkül féldolog. Az emberi mikrokozmoszban az ingenio az, ami a naprendszerben a nap. A genio különleges adomány, s csak az egyes képességekben mutatkozik világosan, pl. az elragadó szónoki képességben, a verselésben. Az ingenio szellemi összerőt jelent ez esetben, amely az ember egyes tehetségeit szintetikusan átíveli. Szóval az ingenio-n a spanyolok azt értették, amit mi lángelmének tartunk. Mi az összefüggés már most az ingenio és a költői tehetség között ? Költő az volt, aki tetszetős, csengő és művésziesen felépített verseket tudott írni, illetőleg magasztos és megrázó érzelmeket felkelteni. Igen ám, de az ingenio-hoz még genio kellett, hogy eredeti koponya létesüljön, s a kettő együtt volt a barokk-kor lángelméje. Tehát nem a renaissance humanisztikus tudásgőgje az ingenio, hanem az egyénben rejlő szellemi büszkeség. Ha túlságba hajtják, akkor szépelméjűségbe esik, eredetiséghajhászat lesz, amely ott is jelentkezik, ahol mások gondolatának közléséről van szó. Ez eredetiség liajhászásának melegágyai a költői párviadalok és a magánakadémiák intézménye.

8 1612-ben augusztus 24-én Sanlúcar de Barrameda-ban tartott Justa poetica-n megjutalmazták a latin és görög verseken kívül a lírának hazai termékeit is, mint amilyenek a glosas, ecos, sonetos, décimas stb. Az ecos nyertesét pl. jegyzőkönyvben „ingenio agudo", azaz éles szellem névvel tüntették ki. Azonban nemcsak a költőnek kellett birtokában lennie a nyelvi és gondolati finomságoknak, ha a tömeg tetszését akarta megnyerni. 1 Luis Vives azon XVI. századbeli tudósok egyike, akik az elsekélyesedett spanyol teológiai és bölcseleti módszereket szent tamási alapokra iparkodtak visszavezetni. In pseudodilectionem. Ep. II. 48. Fox Morcillo iparkodott a platóni és arisztotelészi bölcseletet áthidalni. Leghíresebb műve : „De naturae philosophiae seu de Platonis et Aristotelis consensione, Lovanii 1554. 2 Fernando de Herrera (1534—1597) kiváló lírikus. A nép „el divino" címmel illeti. Garcilaso kommentárja (1580) árulja el a lírikus költészet iránt való kiváló érzékét. 3 L. Pfandl: Spanische Kultur und Sitté des 16. und 17. Jahrhunderts. Kempten 1924.