Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

13 genio szó, amely nemcsak szellemi állapotot jelent, hanem olyanfajta egyént is, aki a költőt e században szinte kiszorítja a szereplés szinpa­dáról. Sokan megpróbálták bölcseleti meghatározását adni ennek az új fogalomnak. Luis Vives és Fox Morcillo, 1 akik a XVI. század gyerme­kei, megkülönböztetnek egy alsóbb lelket, (anima substancialis) és egy magasabbrendűt (anima rationalis). Az első a vegetativ életműködéseket öleli fel, a másik az értelmet, az akaratot és emlékezetet. Mindkettő együttvéve az ingenio. Fernando de Herrera ettől eltérőleg már csak az értelmi tevékenységet tekinti ingenio-nak. 2 Calderon, az eucharisztikus dráma mestere, kétféle lelki tartalmat különböztet meg : egy alsóbb­rendűt s ide sorolja az értelmet és akaratot, és egy magasabbrendűt, s ezt az Istentől kapott tehetségek alkotják. Ilyen a kegyelem, a szépség, a szellem (ingenio), a tudás és szabadakarat. Ő tehát a szellemen az értelem kifinomodott fokát érti. Grácián az ingenio-val szembeállítja a genio-t, amely az értelmet mintegy kiegészíti. Genio ingenio nélkül fél­dolog. Az emberi mikrokozmoszban az ingenio az, ami a naprendszer­ben a nap. A genio különleges adomány, s csak az egyes képességekben mutatkozik világosan, pl. az elragadó szónoki képességben, a verselés­ben. Az ingenio szellemi összerőt jelent ez esetben, amely az ember egyes tehetségeit szintetikusan átíveli. Szóval az ingenio-n a spanyolok azt értették, amit mi lángelmének tartunk. Mi az összefüggés már most az ingenio és a költői tehetség között ? Költő az volt, aki tetszetős, csengő és művésziesen felépített verseket tudott írni, illetőleg magasztos és megrázó érzelmeket felkelteni. Igen ám, de az ingenio-hoz még ge­nio kellett, hogy eredeti koponya létesüljön, s a kettő együtt volt a barokk-kor lángelméje. Tehát nem a renaissance humanisztikus tudás­gőgje az ingenio, hanem az egyénben rejlő szellemi büszkeség. Ha túl­ságba hajtják, akkor szépelméjűségbe esik, eredetiséghajhászat lesz, amely ott is jelentkezik, ahol mások gondolatának közléséről van szó. Ez eredetiség liajhászásának melegágyai a költői párviadalok és a magánakadémiák intézménye. 8 1612-ben augusztus 24-én Sanlúcar de Barrameda-ban tartott Justa poetica-n megjutalmazták a latin és görög verseken kívül a lírának ha­zai termékeit is, mint amilyenek a glosas, ecos, sonetos, décimas stb. Az ecos nyertesét pl. jegyzőkönyvben „ingenio agudo", azaz éles szel­lem névvel tüntették ki. Azonban nemcsak a költőnek kellett birtokában lennie a nyelvi és gondolati finomságoknak, ha a tömeg tetszését akarta megnyerni. 1 Luis Vives azon XVI. századbeli tudósok egyike, akik az elsekélyesedett spanyol teológiai és bölcseleti módszereket szent tamási alapokra iparkodtak visszavezetni. In pseudo­dilectionem. Ep. II. 48. Fox Morcillo iparkodott a platóni és arisztotelészi bölcseletet áthidalni. Leghíresebb műve : „De naturae philosophiae seu de Platonis et Aristotelis consensione, Lovanii 1554. 2 Fernando de Herrera (1534—1597) kiváló lírikus. A nép „el divino" címmel illeti. Garcilaso kommentárja (1580) árulja el a lírikus költészet iránt való kiváló érzékét. 3 L. Pfandl: Spanische Kultur und Sitté des 16. und 17. Jahrhunderts. Kempten 1924.

Next

/
Thumbnails
Contents