Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

43 A költői lendület legnagyobb fokát az eucharisztikus dráma a bibliai költészetből nyerte, és itt az Énekek Énekének j egyesi misztikájára kell gondolnunk. De a zsoltárokat és egyéb a nép által jól ismert imákat is felhasználtak a költők. Ami már most a drámai elemet illeti, meg kell különböztetnünk egy technikai és egy dramaturgiai (belső technikai) alkotórészt. Az egyik felöleli a mű rendezését, melyhez nemcsak a carros, az ú. n. szentségi kocsik szervezete és a színpadi kiállítás tartozik, hanem az egyes részek énekszerepei és a kisérő zene beiktatása is. Timoneda idejének egyszerű gitár- és hárfakisérete Lope és Calderón korában szabályos zenekarrá fejlődött, amely réz-, fa- és pengető hangszerekből állott. De megvoltak az illúziót keltő színpadi zörejek, a harcias dobszó és a mennydörgés is.

1 A dramaturgiai rész lehet ismét szimbolikus és allegorikus jellegű. Mivel ez van az eucharisztikus drámával legjobban összenőve, ezt a sajátságot kell közelebbről megtekintenünk. A vallási szimbólum a láthatatlan elemet képekkel és hasonlatokkal szemlélteti. Ilyen pl. a kereszt. A legrégibb keresztény jelkép a hal. A hajó már a rómaiak idejében a viharos élet szimbóluma volt. A kígyó a gonosz és bűnbeesés jelképe. A horgony a reményt, a lélek a menedéket jelképezi. Ehhez csatlakozik a biblia nem szószerinti értelmezése. Ez is lehet allegorikus tropológikus és végül anagog. A bibliai szimbolika tárgya a Messiás és birodalma, vagy az előre, megjósolt egyház. Ilyen példák : Melkizedek, Izsák, Mózes alakjai, Noe bárkája, a Vörös tengeren való átkelés. A bibliai anagogika a túlvilág életét érzékelteti, az örök boldogságot, mint ahogy pl. Jeruzsálem a mennyország jelképe. A bibliai tropológia képes értelemben az emberi életre szükséges erkölcsi tanításokat közvetíti. Jézus hasonlatai tropológikus jellegűek, mint pl. a szőlőhegyről szóló parabola. Természetesen a népies jámbor szemlélet ebbe a területbe belecsempész sok mindent, amit az egyház hallgatólagosan eltűrt, de sohasem ismert el hitelesnek. Alexandriai Philo volt az első, aki az Ószövetség szimbolikus értelmét alkalmazta. Tehát a spanyol költő-teológusok nem új útakon járnak e tekintetben. Az már most, hogy hogyan értékesítették drámai szempontból ezeket a szimbolikus eszméket, külön tanulmány tárgya volna. Calderón „A jobb gyümölcs fája" (El arbol de mejor fruto) cimű úrnapi játékában összeköti a keresztfa eredetének legendáját az eucharisztia megváltási gondolatával. „A kereskedő hajója" (La nave del mercader) cimű művében Péter hajóját egy az élet kenyerével megrakott és a bukott emberiségnek menekülést nyújtó bárkához hasonlítja. Bibliai allegóriát tár elénk híres műve. „Az első és második Izsák" (Primero y segundo Isaac). Ebben Ábrahám fiának áldozata Krisztus ke1 L. P. Thomas : Le jeux de seéne l'architecture des idées dans le théatre de Calderón 1925. 501. 1.