Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

30 távlatszerű hatás. Hogy Spanyolországban nem ismerték a mai értelemben vett távlatot, bizonyítja az a levél, amelyet 6 évvel később Lope de Yega írt, miután „Erdő szerelem nélkül" (La selva sin araor) cimű művét a Buen Retiro

1 színpadán látta, amelyet 1626-ban a királytól Madridba hivott firenzei származású Cosme Lotti épített erre a célra. Itt volt távlat. Lope de Vega határtalan csodálatából, amelyet az olasz boszorkánymester színpadi teljesítménye iránt tanúsított, világosan látható, hogy a távlatokkal rendelkező új művészet még valami egészen új dolog volt.

2 Hamarosan kisebb városok is utánozni kezdték a fővárost. Költséges előadásokat rendeztek, anélkül, hogy a fővárosi pénzforrások meglettek volna. Azok az eucharisztikus játékok, amelyeket pl. még Valdevielso írt Toledo számára, nagyon is szerény kiállítást kívántak. Hogyan is közlekedhettek volna a három és fél méter széles kocsik a szűkutcájú Toledo falai között ? Olyan nagy urak sem laktak e városkában, akik külön előadásokra jogot formáltak volna. Valószínűleg volt már itt is állandó színpad, és így lehetett ez a többi kisebb helyen is. Ha pedig az Űrnapot követő vasárnapon a színtársulatok ki akartak rándulni Madrid környékére, mint pl. Illescas vagy Colmenar viejo-ba, akkor a városi tanács atyái bizonyára nem adták kölcsön drága kocsijaikat, hogy azok a rossz országútakon a szabad ég alatt napokon keresztül kinn legyenek. Két kivételről van csak tudomásunk. Az egyik esetben Lerma herceg kérte őket kölcsön egy a saját kertjében rendezett ünnepi előadáshoz, a második esetben pedig a mercedarius szerzetesek rendalapítójuk, nolaszkoi Szent Péter centenáriumához.

3 De mindkét esetben hangsúlyozzák a feljegyzések, ritka kivételről van szó. Vidéken tehát egyszerű drapériákkal kellett helyettesíteni a kocsikat. A kocsik felszerelésének és díszítésének művészete a XVII. század felében érte el tetőpontját. Vannak Calderon kezétől származó feljegyzések a festőművész számára (memóriás), amelyek igazolják, hogy a távlat kivételével az olasz színpadi mérnökök minden fortélyát ellesték, Calderon „A kereskedő hajója" (La nave del mercader) című autójában 1647-ben a következőket írja elő a rendező számára : „Az első kocsi egy szép és gazdag felszerelésű hajót ábrázoljon. Legyen rajta vitorlázat és teljes kötélzet. A hajó orrán függő lámpa kelyhet ábrázoljon ostyával együtt. A hajótest elülsőrésze pedig egy szeráf alakját vegye fel. A fő1 Buen Retiro, azaz jó visszavonulás. A spanyol királyok nagy fényűzéssel berendezett színháza. 1632-ben fejezték be. A színpad hátul a parkba nyílott, s ezáltal óriási tömegjelenetekre is alkalmas volt. 2 1633-ban került az udvari színházhoz (Cosme Loti) Bartoletti tanítványa. 1651-ben átadta helyét Baccio de Banco-nak, Galilei tanítványának, aki előbb Prágában Wallenstein szolgálatában állott. * J. Yxart: El arte escénio : Barcelona 1894—96. Két kötetben a legnagyobb részletességgel kapjuk meg ebben a munkában a spanyol világi és egyházi dráma rendezésének minden kulisszatitkát. Az eucharisztikus drámát sem téveszti szem elől, de ezt csak röviden érinti.