Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

16 iniciálékat is. Ugyancsak a kollektivizmus nyomait árulják el az említett vallási képek, amelyeket szövetekkel borítanak, s ékszerekkel aggatnak tele. Az irodalom terén tapasztalható ez még az elbeszélő és színművészetben is. A Cervantes utáni novella fokozatosan elbeszélés, dalművészet és szellemes jelszavak vegyüléke lesz. A comedia is a vegyes érzelmet kedveli, tragikus és komikus elemek sajátságosan párosulnak benne, akárcsak a jezsuita drámában vagy a Stranitzky-féle bécsi népies színműben.

1 Az említett eucharisztikus dráma (autó sacramental) tehát a barokk színház terméke ebben az értelemben, mert az egyes művészeteket egyesíti a dráma keretében. S hogy ez öntudatosan történt, bizonyítják Calderon bevezető szavai 1667-i kiadásának I. kötetében: „el papel no puede dar de sí ni lo sonoro de la műsica ni lo aparatoso de las tramoyas".

2 Az úrnapi játékok kollektív jellege az eszmére is kiterjed. Hisz a bibliát és világtörténelmet, a keresztény allegóriát és pogány mitologiát, a mindennapi életet és a túlvilágot összekapcsolja, és egy nagyszerű szintézis keretében az eucharisztia szolgálatába állítja. Kevés költő érezte magát a barokk formák keresése terén oly otthonosnak, mint Lope de Yega. „Zarándok a saját hazájában" (Peregrino en su patria) című művében pl. a regény eseményeit lírai és drámai elemekkel annyira művésziesen vegyíti, hogy a prózai cselekmény a versművészet tengerében szinte újjáéled. Dorotea című művében felújította végül az ősrégi Celestina-féle kétlaki művészetet, de olyan formában, amelyet Montesinos szerint csak egy rendkívüli szóval lehet kifejezni: lírai módon elbeszélt önéletrajzdráma.

3 Az Escorial palotában a modern műtörténészek a nemesvonalú klasszicizmus megtestesülését látják, amelytől a barokk gyermeke bizonyára félve húzódott el. Pedig hát nem így áll a dolog! A barokk század mást látott benne, mint amit a palota építőművésze. Az ellenreformáció erejét, a monumentalitást, a művészit, a múzeum és temető gondolatának nagy barokk egységét sejtették benne, amely egy eszme szolgálatában állott és a különböző eszméket egy egységes külsejű, de mindamellett változatos és szindús egésszé forrasztotta össze. Ez a hasonlat adja a spanyol barokk század eszmekörét dióhéjban, s ezen hasonlat jegyében világítsunk rá a világirodalom eme egyedülálló műfajára : az eucharisztikus drámára. 1 A comedia-n nem vígjátékot értünk, hanem spanyol világi drámát, legyen a tartalom víg vagy szomorú. A comediával szemben áll az a u t o. Ez a latin actusból származik, és annyit jelent, mint nyilvános ünnepi cselekmény. 2 Magyarul: a papiros nem tudja kifejezni a zene varázsát, sem a művészi kidolgozás ékességét. 3 J. F. Montesinos : Clásicos castellanos. 68. k. 52. 1. Celestina főhősétől kapta nevét. 21 felvonásban megírt drámai monstrum ez, amely nem került színpadra. Nemcsak az összes spanyol írók merítettek belőle és utánozták, hanem külföldiek is. 1499-ben jelent meg névtelenül.