Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

15 Az eucharisztikus dráma szinpada teremtő erővel mennyei hátteret festett, Creco és Murillo égi tróntermeket alkot, tele fényszimfoniákkal és zenélő angyalkarokkal. A vallásos festőművészet közvetítő szerepet vállal a föld és túlvilág között. A szinek pazar ontása, a bő aranyozás, díszes ruhák, sugárkoronák és drágakövek jellemzik ezeket a reprezentatív égi-udvari alkotásokat. Üvegszemek, üvegkönnyek az orcán, az igazi haj a szobrokat szinte élő valóságokká teszik. A Máriatisztelet meggyőző példája ennek az eget és földet összekötő vallásos elgondolásnak. Mária emberi és női tulajdonságait emelik ki : hol mint jámbor szüzet, hol mint gyengéd anyát és szenvedő mater dolorosa-t ábrázolják. Az emberi mivolt kidomborításával összekapcsolódik a barokk istenítés is, jóllehet az egyház ezt szigorúan tiltotta. Ezzel azonban a 17. század spanyol embere nem sokat törődött. Nem is annyira a képzőművészet vezet ezen a téren, mint inkább a költészet, amely számtalan esetben mindenhatónak (todopoderosa) címezi Máriát. A inkvizíció itt feltűnően elnéző a költészettel szemben. Francisco de los Santos megdicséri Veronese Pált, hogy a kánai menyegzőn megjelent istenanyát nem földi elgondolás szerint alkotta meg: „mivelhogy nagyobb dicsősége és istensége van", („porquet iene mayor decoro y divinidad.")

1 Ha most a barokk illuzionizmus elsorolt ismertetőjegyeire visszagondolunk, azonnal kitűnik a sorok között is, hogy a barokk érzés a műalkotást sok művészet egyesüléséből származtatja. Amint az ingenio a különböző geniok szintézise, úgy a barokk-épület is több építész, szobrász és festő kezemunkája. A szálak azonban egy kézbe futnak össze s így nem forog veszélyben a mű egysége. Ugyanez mondható azon barokk irodalmi termékekről, amelyek a képző-, hangzó-, beszélő- és ábrázoló művészeteket színes egységbe iparkodnak foglalni. S hol nyilvánult ez meg a legkifejezőbben ? Sehol szembetűnőbben, mint ép az eucharisztikus drámában. Itt az esztetikai kollektivizmus teljes diadalát ülte. Az ellenreformáció egyik hajtása az Űrnapjának különös dísszel való megünneplése. Az egész román délvidék, és a germán déli tartományok lelkesedéssel karolták fel ezt a gondolatot. De senki sem tette ezt tüntetőbb módon, mint a spanyol barokk. Zene, tánc, tömegfelvonulások, utcai ünneplő köntös, vallásos színpad és szabadelőadások mind-mind kezet nyújtottak, hogy az év ezen egyetlen napjának és az ünnep által képviselt eszmének minél nagyszerűbb kifejezést adjanak az összes művészetek felhasználásával. Ilyen jellegzetes barokk irodalmi alkotás még pl. az ú. n. empresa. Korlátozás nélkül ábrázolhatja az emberi alakot, és festői elrendezésében bármilyen tetszetős kulisszát, hátteret, a természet és a művészet bármilyen alakját felhasználhatja. Nem kell mást tenni, mint jól szemügyre venni a könyvekben lévő barokk rézmetszeteket, beleértve az 1 Breve descripción del Monasterio de San Lorenzo de El Escorial. Madrid 1657. Az idézet C. Justi, Velázquez művéből való. 3. kiadás, II. k., 238. lap.