Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

28 deron és Lessing közt, pedig nagyon is ellentétes költői világnézetük volt. Mindkettőben az erkölcsi felfogás mélysége, a titáni (lázadó), illetőleg démoni elem közös. Valami fantazmagórikus és szimbolikus erőre volt szüksége, hogy Faust problémáját megoldhassa. Sajátszerű fantom-alakja spanyol tanulmányaiból folyik, amelyeknek nagy jelentőségét csak újabban kezdték méltatni.

1 Főleg Calderonnál szerepelnek ily „árnyékok". Mindenekelőtt „Az élet álom" c. színművében, meg az azonos című auto-ban. Itt a bölcseség helyettesíti a főhőst. De igazi fantommal találkozunk Calderon Cyprianus drámájában is, ahol az ördög ál-Justinát teremt, akit Cyprianus karjaiba szorít, de aki azonnal hullává változik és eltűnik e szavakkal „így megy tönkre a világnak minden fénye!" 2 Legjobban emlékeztet Lessing fantomjára Calderonnak harmadik színműve : „En esta vida todo es verdad y todo mentira", azaz „Ebben az életben minden igazság és minden hazugság". Ezt dolgozta Corneille is át Heraklius címen. (1647.) 3 Innentől kezdve inkább a spanyol regényirodalom érdekelte. Lefordítja Jüan de Huartes „Examen de ingenios" (Az elmék megvizsgálása) 1566. című művét s a szerzőről értekezést ír, amivel a wittenbergi egyetemen magiszteri fokot nyer el 1752-ben. Amikor azonban 1754-ben Vaquette d' Hermilly, a kiváló fordító Montiano y Luyando „Discurso sobre las tragedias Espanolas" című értekezését és Virginiáját is francia nyelvre lefordította, Lessing figyelme újra a spanyol dráma felé fordult. i A Virginia kivonatát német nyelvre le is fordította. Tévesen Montianot a legnagyobb spanyol tragédiai költőnek nevezi. Pedig a spanyol dráma ennek korában már lejtőn volt. Calderont és Lopet honfitársai elfelejtették. Csupán a francia ízlés, amelynek híve Montiano is, talált tetszésre. 1708-ban Bartoli Madridban francia minta szerint színházat épit, 1713-ban megjelenik Corneille Cinnája spanyol nyelven, 1714-ben már francia példára akadémia alakul. A fővezetőjük Ignacio de Luzan, Boileau tanítványa és Agustin de Montiano y Luyando, aki az előbb említett Virginia című tragédiájával klasszikus drámát ád nemzetének. Lessing Galotti Emiliát innen kölcsönzi. Minor a „Philotas" és Calderon „Állhatatos fejedelmé"-nek hasonlóságát is kiemeli.

5 „Keine der bisher nach-gewiesenen Quellen weist eine so genaue Ubereinstimmung, wie dieses." Sőt Michaelis szerint a barnhelmi Minna több epizódját Cervantes Don Quijote fejeze1 B. A. Wagner: Zu Lessings spanischen Studien. Berlin 1883. 2 Hasonló motívummal találkozunk Calderon előtti spanyol drámákban. így Antonio Mirá de Amezena (t 1640 táján) El esclavo del demonio (Az ördög rabszolgája) c. darabjában. Lope legismertebb színművében is : El mayor prodigio (A legnagyobb csoda). Gryphius Cardenio und Celinde c. művében (1657) a spanyol deák Cardenioja előtt is fantom jelenik meg. * Lessing valószínűleg Voltaire kivonatából ismeri az eredeti darabot. Történetbölcseleti dráma mint „Az élet álom". Zsigmond helyett Heraclius szerepel. Egy évvel később adták elő Frankfurtban névtelen feldolgozásban: „Das Haus mit zwei Türen." Lásd Erich Schmidt művét; Lessing, Geschichte seines Lebens und seiner Schriften. Berlin Bd. I. 191 S. und Bd. II. S. 608. 4 Vaquette d'Hermilly : Historiette générale d'Espagne (deutsch 1754 Halle). 5 Minor I.: Zeitschrischrift für deutsche Philologie Bd. XIX. S, 239,