Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

25 visszamenő műveket adnak elő. így pl. Drezdában 1610-ben egy „Amadis" nevű komédiát, amely a népszerű regényen alapszik. 1 1644-ban a spanyol irodalomban jártas Harsdörffer kiadja a Gespráchspiele Ill-ik részéhez függelékekép „Melisa oder der Gleichniss Freudenspiel" című színművet. Ez Lope de Vega „La escolastica celosa" című drámájának átdolgozása, A Gespráchspiele V. részében pedig (1645), mely a beszéd művészetét tárgyalja, Lope „La fuerza lastimosa" című darabját használja fel.

2 Harsdörffer közvetlenül a spanyolból meritett. Kortársai inkább fordultak a németalföldiekhez és franciákhoz. A Spanyolország és Németalföld közti kapcsolat, valamint az a körülmény, hogy a spanyol írók gyakran adták ki könyveiket Antwerpenben, Amsterdamban és Brüsselben, magyarázza, hogy a németalföldi írók előbb ismerték meg a spanyol drámát, mint a németek. A németalföldi fordítások, melyek sokszor francia fordításokon alapultak, könnyen találtak utat Németországba, ahol a XVII-ik században a hollandi minta nagy kelendőségnek örvendett. Gondoljunk csak Opitzra és Gryphiusra. Franciaországban Corneille óta állandóan a spanyolok szolgáltatják a dráma anyagát. Rotrou és Scarron átdolgozásaiból merítenek a németek is. Calderon neve a pegnitzi pásztorok társaságánál még ismeretlen volt, amidőn Klaj János Herodesét („Heródes der Kindermörder" nach Art eines Trauerspiels ausgebildet und einer teutschliebenden Gemeinde zu Nürnberg 1645 vorgestellt) kidolgozza. Itt Heinsius Dániel a közvetítő (Heródes infanticida), aki Calderon „El mayor monstruo los célos" című drámáját használta fel. 3 1650-ben végzi be Greflinger Corneille Cidjének fordítását. Az előszóban más műveket is igér, így pl. : Rotrou „Laura" c. munkáját, amely Luis Velez de Guevara „Reinar de spues de morir" c. drámájára megy vissza és „Der beklágliche Zwang" című. Ez utóbbi Tieck szerint Lope „La fuerza lastimosa" c. művének fordítása. 1652-be jelenik meg tőle Hamburgban „Verwirrter Hof oder König Carl", Lope de Vega „El palacio confuso" c. vígjátékának fordítása, a hollandus L. D. Fuyter (Lope de Vega Carpios Verwarde Hof Loftspiel Amsterdam) közvetítésével.

4 Az előadással nagy sikert aratott s a XVIII. század közepén állandóan műsoron volt. Ugyancsak Greflingertől jelent meg Hamburgban 1759-ben „Unnötige Vorsorge", 1662-ben pedig „Der unschuldige Ehebruch". Mindkettő Scarron „Román comique"-ján alapszik. Amaz „Adultére innocent"-en, emez „La précaution inutile"-n. ° 1 Az Amadis regényt már 1587-ben dolgozták fel drámává Farinelli szerint. Ezért tehát Heine Károly adata téves. „Spanien und die spanische Literatur im Lichte der deut" schen Kritik und Poesie, von dr. Artúr Farinelli. Berlin 1892. * E. Dorer: Die Lope de Vega-Litteratur in Deutschland. Zürich 1877. 5 A. Franz'- Johann Klaj. Marburg 1908. Az első feldolgozó Hans Sachs (1532) majd Hallmann is feldolgozza 1670-ben Lohenstein szellemében. * Bolté: Anzeiger für deutsches Altertum Bd. XIII 109. 1. 6 Körting : Geschichte des französischen Romans im XVIII. Jahrhundert, Leipzig 1887.11- Bd. és Morillot: Scarron et le genre burlesque. Paris 1888,