Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

23 Amikor Calderon költői pályafutását megkezdte, a spanyol dráma már elérte tetőpontját. Calderon költői hivatása tehát nem lehetett más, mint a meglevő színvonalat saját műveiben fenntartani és elmélyíteni. Calderon helyes művészi felfogásának, finom érzékének, valamint csalhatatlan színpadi technikájának sikerült is ez a feladat.

1 Nem töretlen úton jár, csak elődeinek örökségét gazdagítja. Különösen a cselszövény technikáját tökéletesiti. A véletlen vak játékát úgy rendezi, hogy a hatásos meglepetés a szorongó közönséget folyton izgalomban tartsa. Alakjaiban egyéni vonást hiába keresünk. A közös séma elmaradhatatlan követelményei: a véletlen találkozók, lefátyolozott hölgyek, titokzatos lovagok, tévedések, féltékenység, zűrzavar s végül általános megelégedést keltő megoldás. Szóval mindenütt a meglepetések agyafúrt játéka, a hirtelen fellángoló szenvedélyek. Mindez csak ott képzelhető el, ahol a heves vérmérséklet a szerelem és féltékenység lángjait tüstént fellobbantja. Az idegen ijedten fordul el ezen erőszakos jelenségektől és véres bosszúszomjtól.

2 Dél irodalma a derült égnek és szép természetnek vidámságát, lakosainak kényelmes, némileg elpuhult és érzékies életét tárja szemünk elé. Észak költészete a maga szépségeit abból meríti, ami mély, ami benső, ami fájdalmas az emberi szívben. Calderon, mint nemzetének igazi gyermeke, az életet fényes ünnepélynek tartja, tehát napsugarasnak s ezért jeleníti meg azt, ami édes, ami meglepő.

3 A spanyol nemzeti erkölcs szabálya a becsületérzés (punodor) fogalma. Seholsem találunk az u. n. becsületbeli jogok és kötelességek oly határozottan kifejlődött rendszerére, mint Spanyolországban. Oka nemcsak a vallási élet sajátságos felfogásában, hanem a spanyol nemzet történetében és faji jellegében keresendő. A spanyol sokat ad jó hírnevére. Egyénisége a személyiség feltétlen elismerését követeli. Már pedig a becsület (el honor) nem más közönséges értelemben, mint az egyén érintetlenségének joga. Következésképen — ha megsértünk valakit — csak a személyes bosszú lehet az elégtétel, mert minden jog egyszersmind kötelesség. A spanyolt nemzeti öntudata önként arra indította, hogy fanatizmusra, szenvedélyességre hajló természetét korlátok közé szorítsa, azaz a becsület fogalma alá tartozó összes negatív és pozitív tényezőket, mint élő kódexet a nemzet vérébe oltsa. A becsület fogalmához tartozó összes elemeket idővel minden apró részletre kiterjedő rendszerbe foglalták, amely a nemzeti élet minden lényeges mozzanatára tekintettel volt.

4 A spanyol pedig a már törvényesített hagyománynak fanatikus tisztelője. A nemzeti büszkeség kifejlődéséhez hozzájárultak a lovagság folytonos küzdelmei a XVI. században. A lovagok tették nagyhatalommá hazájukat. De ettől az időtől 1 Baumgartner nyomán Jankovics J. Gy. Don Pedro Calderon de la Barca élete és művei. Budapest, 1884. 2 Művészvilág 1899. 8. sz. 1. Huszár Vilmos cikkét. 3 Kisfaludy Társaság évlapjai. 1881. 153. 1. 4 Lothar L- Die Seele Spaniens. Évszám (?)