Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

6.1 vendégkönyvünk, amelybe nevüket bejegyezték vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és kísérete, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, gr. Mikes János és Schwoy Lajos megyéspüspökök, Gergye Ipoly csornai prépost, a külföldi és magyar főcserkészek, Huszár Károly és Zsitvay Tibor v. miniszterek, követek, főurak s sokan keszthelyi szülők közül. Augusztus 2-án volt a hivatalos megnyitó ünnepély, grandiózus látványosság volt. Az óriási Aréna-téren tízezrekre menő közönség tolongott. A kormányzó úr Őfőméltósága fehér lovon, utána Baden Povel és a cserkészzenekarok, a tribünökön az egész hivatalos Magyarország, élén Gömbös Gyula miniszterelnökkel. A díszszemlére Keszthely külön rajt állított ki Loky Ferenc vezetésével. A díszszemle után nemzetközi tábortűz, ahol a keszthelyiek cséphadaró tánca frenetikus sikert aratott. Külön fejezetet alkotott csapatunk cigánybandájának mindenkori szereplése. Szinte hihetetlen volt, hogy a cigánymuzsika az idegenre milyen hatással volt. Mindenkit magával ragadott. A konferáló naponkint meghatott hangon mondta be a mikrofonba: the peaples voice, azaz a nép hangja. S ez így ment; ma a tábortűz lángjai mellett, holnap a sporttéren, holnapután az Arénán avagy a tábori színházban, illetőleg a rádió felvevőgépje előtt. A szó szoros értelmében vett cserkészmunkát a fiuk nem végezhették a sok látnivaló s főleg a tengernyi látogató fogadása miatt. így aug. 9-én Magyarország kormányzója kíséretével látogatta meg a táborunkat. Örömmel nézte az iparosifjak pompásan elkészített helikoni emlékművének képmását, a nádas kaput, majd vitéz Veder Mihály tábornok, a III. altábor parancsnoka bemutatta a halászeszközökből készült bejáratot, a tábor közepén emelkedő halászkunyhót, valamint a zalamegyei népművészeti munkák kiállítását. A főméltóságú asszony kívánságára a konyhát is meg kellett mutatni. A sátrak belsejét is megtekintette. Csapatunk azonban arról is gondoskodott, hogy a magyar és idegen cserkészvezetők megismerjék a jamboree keszthelyi szigetének lelkületét, hangulatát a fehér asztalnál is. Aug. 12-én este 8 órakor a csapat halászvacsorát rendezett 74 személy részére, amelyre az összes altáborparancsnokok, az idegen főcserkészek meghívást kaptak. A vacsorán Gergye Ipoly csornai prépost úr elnökölt, aki aznap meglátogatta intézetének cserkészeit. Az amerikai cserkésztisztek tiszteletük jeléül jelvényüket feltűzték a főpap mellére. Ezzel lezárultak a jamboree eseményei a keszthelyi fiuk részére. Aug. 13-án még táncoltak a franciák előtt s búcsúzenében részesítettek két tábortűz hatalmas közönségét a rádió közvetítése mellett, következő nap a főváros nevezetességeit szemlélték meg s harmadnapra az Arénában elbúcsúztak az idegen testvérektől s aznap este a halászkapu romokban hevert, a hálókerítés pedig eltűnt. A III. altábor jeligéje így hangzott: „a cserkész ahol tud segít." Ezen cserkésztörvény jegyében indultak útnak a keszthelyi fiuk, ezt a törvényt tették meg a jamboree jelszavává s ezen igék hűséges megtartásával mentek vissza a Balaton partjára, amelyet kétheti távollét után kitörő