Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

32 meg Huszár Vilmos. Mindenütt a brutalitásig következetes tipusok. Mindenütt a kegyetlenhez, a megdöbbentőhöz, a misztikushoz való vonzódást tapasztaljuk. Ennek a sajátságos eredetiségnek, amelyet Európában alig találunk, a fő oka, hogy a spanyol dráma nem a görög, latin színház nyomdokain haladt, hanem önmagából merített, teljesen külföldi hatásoktól mentesen jutott a fejlődés legmagasabb fokára. Jeitteles forrása szerint 1630-ban már 300 színtársulat működik Spanyolországban. Legsajátosabb nemzeti vonása közé tartozik pedig a becsületérzés „punodor". Lope darabjában a becsület sajátos nemzeti felfogása rejti magába a tragédia indítékait. Calderon egyik legnagyobb és Európában legelterjedtebb színműve, „A zalamei biró" szintén a becsület fentvázolt fogalmán alapszik. Érintettük már, hogy az első Calderon darab hazánkban ez a mű volt, ifjú Stephanie átdolgozásában és Krammer Boldizsár fordításában. De ez nem maradt fenn sokáig felszínen. Sokkal fontosabb az 1842-ben a Nagy Ignác-féle Színműtárban megjelent fordítás, amely a német Gries-féle munkára támaszkodik. Fordítója Gaal József, a „Peleskei nótárius" szerzője. Az első előadásról, amely 1842. december 19-én volt, az Atheneum dicsérőleg nyilatkozik: „A legnagyobb spanyol drámaköltő jeles munkája nagy elismerést érdemel." Ebből a kijelentésből joggal következtethetjük, hogy Gaal fordítása az akkori irodalmi izlés színvonalán állott. Csak 1883-ban jelent meg Győry Vilmos fordítása. E szerint adták március 24-én kitűnő sikerrel és játszák a mai napig is. Miért olyan fontos ez a színmű ? Hallatlan dolog volt a XVII-ik század feduális korszakában a megizmosodott parasztság dicsőítése a dologtalan nemességgel szemben. Ambrus Zoltán finom tapintattal találta meg a dráma középpontját, mely abban a jelenetben nyer betetőzést, midőn Crespo megalázkodó helyzetében hiába próbálkozott a gőgös Alvarot meglágyítani s azért szembeszáll a hidalgóval. A cselekmény szálai ide futnak össze. Ez a kulcsa Ambrus szerint is a darab értelmezésének.

1 A derék Crespo becsület tekintetében egyenlőnek tartja magát bárkivel. Amidőn a betolakodó kapitányt felelősségre vonja, fenhéjázva kérdezi Don Alvaro „s volna porban is becsérzet ? több magadban sincs talán 1 Mert ha por nincs a világon: kapitány sincs ugyebár?" feleié azonnal Jüan, a fiatal paraszt, Crespo fia. Ez a kijelentés új idők jele már. S ezért helyesen tekinthetjük a polgári dráma első nyomának. A spanyol társadalom arisztokratizálása azonban megakadályozta Spanyolországban a polgári dráma megerősödését. 1902. október 10-én új betanulással hozták színre a Nemzeti Színházban és adják a mai napig is sikerrel. Cresponak mesteri vonásokból összefont jelleme nem egy színésznek lett ambíciója. Ujházy Edének leghíresebb szerepe Lessing bölcs Náthánja mellett Calderon Zalamei birója. Hegedűs Gyula szintén elsőrangú Crespo, mellette Gaal Gyula, mint Lope de Figueroa mesteri módon alakította az elmés tábornokot. Színészeink ál1 Ambrus Zoltán, Színházi Esték. 1914. 51. 1.