Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

24 dolgozás (1818.) nem lehet. A szövegkérdés tehát nincsen eldöntve. A magyar előadás kelte annyiban is érdekes, mert a West-féle átdolgozás 1816. június 4-én ünnepelte első színrehozatalát, míg a magyar előadás csupán három évvel később, mint a Theater an der Wienben, de három évvel előbb, mint a Burgszínházban történt meg (1822. március 13-án).

1 A pesti német színházban 1817. május 3-án. Ez a tény a magyar vándorszínész társaságok művelődéstörténeti jelentőségére ragyogó fényt derít. A fordító nevét Könyves Mátyás őrizte meg: Déry István (1789—1860). Az első, aki Rozaura szerepét magyar színpadon alakította, Déryné volt, a tüneményes művésznő. Rozaura szerepében csodálta őt a fiatal Katona. Egy biztos adatunk van, hogy Déryné Rozaura szerepét játszotta ebben az időben. Naplójában olvassuk, hogy mielőtt Kilényihez szerződött volna, Miskolcról egy kis kirándulást terveztek Rimaszombatba. De nagyon kevesen voltak s így „Az élet csak álom" c. darabot adhatták. A hercegnét Déryné huga, Johanna adta, Nagy Miska az öreg királyt, Vásárhelyi pedig a szerelmes szerepeket, intrikusra nem is maradt. És az első előadás jól sikerült.

2 Rozaurát maga Déryné játszotta kitűnően. Az év 1819. lehetett. A nagy vidéki színpadok ezt a hires színművet 1837-ig gyakran előadták. A pesti Nemzeti Színházban a darabot először 1828. ápr. 28-ikán adták elé, de nem nagy sikerrel. A Déry-féle fordításban 1845. dec. 26-án Győrött adták utoljára. Ha csak valami kis irodalmi értéke lett volna, biztosan meg maradt volna a Nemzeti Színház játékrendjén, ahol 1870. óta Győry Vilmosnak eredetiből való művészies átdolgozását használták. Visszatérve a Beleznay-kertben 1828. őszén tartott előadásokra, Calderon mellett találunk egy ilyen cimű darabot: „Siklósi borzasztó két éj" (dec. 4.) 3 Ezt Bayer József, sőt Szinnyei is Treitschke Henriknek tulajdonítja, pedig nem más, mint Zedlitz Szevillai csillagának fordítása. Bayert ugylátszik Komlóssy előszava tévesztette meg, amely így hangzik: „Ezen tárgyat már Báró Treitschke játékszínre kidolgozta és a Bétsi Udvari Theatrumon 12-szer szünet nélkül adatott ezen nevezet alatt (Zwei Náchte zu Waladolid)." Treitschke ilyen cimű darabot azonban nem írt. Goediecke nem tud róla.

4 Hogy Zedlitz spanyol utánzásáról van szó, legjobban bizonyítja a két drámának vázlatos összehasonlítása. A német eredeti öt felvonásból áll, a magyar négyből. A német eredeti első felvonása hét jelenetet tartalmaz, a magyar ellenben nyolc „jelenést." Az első jelenés t. i., amely csupán egy pár szóból áll, Gara és Poch között Komlóssy betoldása. A második jelenés 1 Dr. Wlassek Eduárd, Chronik des k. k. Hofburgtheaters. Wien, 1876. ' Déryné naplója. Sajtó alá rendezte Bayer J. Budapest, 1910. 1. k. 404. 1. * Siklósi borzasztó két éjtszaka. Nemzeti szomorújáték 4 felv. Irta Komlóssy Ferenc. M. Sz. Székesfehérvár, 1827. Nyomt. Számmer Pál betűivel. Komlóssy említi, hogy ez a darab a „Bétsi Udvari Theatrumban 12-szer szünet nélkül adatott", ami szintén téves adat. Treitschkének ezt a darabját a bécsi játékrend nem ismeri. Zedlitz drámáját sem adták 12-szer és sem is szünet nélkül. * Goedecke, Grundriss zur Gesch. Deutsch. Dichtung. 1898. VI. k. 572. 1.