Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

19 Ha a 60 esztendős időszak alatt előadott spanyol darabok számát összegezzük, azt látjuk, hogy tekintélyes részét alkotják a műsornak. Mintegy 18 mű 155 előadásban. Moreto Donna Dianájáé az elsőség kb. 50 előadással, ami ritkaság akkori színpadokon ; „Az élet álom" c. színműt 21-szer, Cervantes Weidmann Bettelstudentjét 20-szor, Zedlitz darabjait 8-szor játszották. Visszatérve a német színház állapotára, ismeretes, hogy 1835. július 6-án, amidőn a fővárosi magisztrátus — nem jelentkezvén pesti bérlő — egy bécsi Schmidt Sándor nevű úrnak adta ki 1842-ig. Mivel azonban a helytelenül épített színházra rengeteg összeget kellett költenie, majdnem tönkrement. A pesti polgár ekkor kezdett csak komolyabban érdeklődni a magyar színészet iránt. A hetenkint kétszer megengedett magyar előadásokat egyre gyakrabban látogatják. Ez szintén hozzájárult a német igazgató elkedvetlenedéséhez. A hazafias németajkú polgárság inkább a magyar előadást pártolta, úgy hogy lassanként a magyar színészet biztosabb alapot nyert. A főváros közönsége ez időtől kezdve egyöntetűen magyar nyelvű, nemzeti érzésű, nemzeti irányú színházat látogatott. És még egyet! Első tekintetre úgy látszik, mintha a német színészet nagyon káros lett volna a nemzeti kultúrára. Helytelen nézet. Mert a német színészet készítette elő a talajt a magyar színjátszó társaság részére. Hisz a német színészet hosszú fejlődésen ment keresztül, amíg arra a fokra jutott, amelyen a magyar színészet a XVIII. század végén megjelent. A rögtönzés már a németeknél eltűnt. Ami a legfontosabb pedig, anyagot a német műsor szolgáltatott. így kerültek a spanyol dráma termékei, nevezetesen Calderon, Moreto és Lope de Vega művei magyar műsorra is. S tényleg ha az összefüggést, illetőleg az átrétegződést behatóbban figyeljük, a spanyol irók termékei mind kivétel nélkül német fordításból táplálkoznak Győry Vilmosnak 1870-ben megjelent művészies átdolgozásáig. Sőt bizonyos kronologiai párhuzamosságot is tapasztalunk. Megjegyzendő az is, hogy a magyar és német színházat egy közönség látogatta, tehát kizárólagos publikum nem volt. Mindezen körülmények előre is sejtetik, hogy a magyar színpad műsora ugyanazon spanyol drámákat fogja bemutatni, mint a német. A spanyol dráma a magyarországi magyar színpadon. 1790. október 25-én nagy esemény játszódott le. Elérkezett a várvavárt nap, az első magyar színielőadás. Gróf Zichy Károly országbíró, Orczy László, Ráday gróf és minden jelenlévő tapsolt örömében,

1 hogy a magyar végre anyanyelvén is élvezhet színielőadást. De ez is csak nagy nehezen sikerült. Hazafias érzelmű színészeinknek, elsősorban Kelemen László igazgatónak köszönhető, hogy Ráday gróf lanyhasága és Unwerth gróf ellenséges érzülete ellenére október 25-én a magyar Thália diadalünnepét tarthatta a piarista Simái Kristóf „Igazházi, egy kegyes jó atya" c. mulat1 Dr. Váli Béla, A magyar színészet története. Budapest, 1807. 103. 1. 6*