Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

49 ireiti kőszakadékból, többek között egy gnájszdarabot, amely felett gránitréteg volt. „Lássa kegyelmes uram, — mondtam én, — itt egyesül a vulkanikus és neptunista elem szorosan. S ezért nem tudom elhinni, hogy a gránit vulkánikus termék. Ha fiatal korom nem gátolna, elmondanám né* zetemet." Goethe felszólítására : „Hadd halljuk, hogyan tünteti el a vul» kánosság nyomait erről a kőzetről 1" Grüner kifejtette felfogását. „Örülök, hogy ennyire belemélyed ebbe a tudományba — válaszolta Goethe — és megkedvelte azt, majd a helyszínen állítását közelebbről is megvizsgálom." A naplókban és Goethe levelezésében nincsenek közvetlen adatok arra nézve, hogy ez valóban megtörtént. A teplai gyűjtemény jegyzékében a prográdi mellett ott van rossenreiti is s ezért valószínűleg ez is az egeri gyűjteményhez tartozik. A gyűjtemény azt akarja kimutatni, hogy a gránit a kvarc fokozottabb keveredésével gnájszba megy át.

1 A teplai gyűjtemény jegyzéke magába foglalja a r e d w i t z i öszszeállítást is. Goethe 1822 augusztus 13-tól—18-ig időzött Redwitzben. Ottani tartózkodását Grüner így írja le: „Beszéltem Goethének arról a híres vegyészeti gyárról, amely Fikentscher barátomé Redwitzben. . . Goethe annál inkább készült az útra, mert azt remélte, hogy Fikentscher üveggyáránál poharakat rendelhet a jénai természetrajzi múzeum számára. Útközben a vidék geológiai körülményeit figyelte: „Megcsodáltunk GrossSchlottenbach mellett egy gránitot, amely szinte teljesen földpátkristályokból állott, még pedig a nagyobb, de táblás fajtából. Csekély kötőanyaga miatt könnyen tapad és nagy területet borít. . . . Találtunk szép őskőzetet is." Goethe említi naplójában, hogy augusztus 15-én a fiatal Fikentscherrel Brandban voltak. Redwitzre Grüner hívja fel Goethe figyelmét még 1820-ban és hangsúlyozza, hogy Egertől körülbelül 6 órányira Redwitz mellett hasonló láva látható, mint Kammerbühlben.

2 Az egeri gyűjtemény utolsó részlete a teplai jegyzékben közös címmel szerepel: „Különböző gyűjtemények távolabbi vidékekről." Lelőhelyek: Schlada Franzensbrunn mellett, a delitzi mészkőszakadék, azután Waldsassen és a cseh határ közti terület. Schladát Goethe Sternberghez intézett levelében kétszer idézi (1825 nov. 25). Grüner is felemlíti egyszer, de de ezek az adatok a gyűjteménnyel nincsenek kapcsolatban, mert ezek 1822-ből származnak. A gyűjtemény legnagyobb részét csillámpala alkotja. Grüner azonkívül felemlíti, hogy Delitz mellett mammutfogat találtak és állítólag a prágai múzeumnak küldötték. 1822 június 19-én mutatták meg Goethének. Július 27-én Marienbadból való visszatérése után Goethe megnézte a fog lelőhelyét. Mészkőszakadék s Goethe innét is vitt magával mészkövet és márgát. Sőt megkérte a szolgálatkész tanácsost, hogy e helyet keresse fel többször és figyelmeztesse a munkásokat, hogyha a mészkőben vagy márgában növénylenyomatokat találnak, illetőleg kagylók, 1 1. Róbert Totzauer, Goethe als Geologe in Marienbad című cikkét Marienbad fürdőváros Goethe-könyvében 1932. * Brieíwechsel und mündlicher Verkehr zwischen Goethe und dem Rate Grüner. Leipzig, 1853. 6