Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

Függelék. A teplai premontrei prépostságban őrzött Goethe-féle geológiai gyűjtemény keletkezése. Goethe marienbad-teplai tartózkodásának jórésze geológiai tanulmányokkal telt el. A tudományos körök érdeklődését a neptunisták és vulkanisták harca kötötte le. Arról vitatkoztak, vájjon a kőzetek vízből származtak-e vagy pedig vulkanikus tevékenység eredményei. Goethe neptunista volt és azt tartotta, hogy a gnájsz, csillámpala és a többi kőzetfajták gránitból, a jellegzetes őskőzetből származtak, míg a vulkanikus kőzetek — neptunista felfogás szerint — pszeudóvulkanikus földtermékek, az őskőzetnek átalakulásai, amelyeknek keletkezését belső helyi földtűzekkel, sokszor égő széntelepekkel lehet megmagyarázni. A marienbadi gránitnak és a környék vulkanikus kőzeteinek Goethe felfogásait kellett volna igazolniok. Ezért 1820 és 1823 között összegyűjtötte a vidék legjellegzetesebb kőzetpéldányait, amelyeket gyűjteményekbe rendezett. Ezeket azután részint Weimarba küldötte utólagos tanulmányozás végett, részint pedig Jenába, Prágába, illetőleg kedves barátainak, mint pl. Sternberg grófnak, Heidler doktornak és Reitenberger premontrei prépostnak őszinte tisztelete jeléül. Eszerint több marienbadi Goethe-féle gyűjtemény van, de a legteljesebb és legrendezettebb a teplai premontreieké. Ez a gyüjtemeny nemcsak Goethe marienbadi geológiai tanulmányainak értékes emléke, hanem a premontreiekkel való szoros összeköttetésének egyik beszédes bizonyítéka. Goethe geológiai felfogására való tekintettel Totzauer Róbert premontrei tanár két csoportra osztja a gyűjteményt: 1 1.) Neptuni kőzetekre, amelyek magukba foglalják a marienbadi, pográdi, rossenreiti, redwitzi, radnitz-wischkowitzi és schlada-delitzi gyűjteményeket. 2.) Vulkanikus kőzetekre, amelyek viszont a kammerbergi, wolfsbergi és boden-altalbenreuthi gyűjteményekből állanak. A könnyebb áttekintés azonban azt kívánja, hogy az egyes gyűjteményeket a keletkezés sorrendjében soroljuk föl, úgy ahogyan a prépostsági múzeumban elrendezve találjuk. I. A marienbadi gyűjtemény. Az első csoport a marienbadi gyűjtemény (1820—22). Goethe 1820 április 27-én látta először Marienbadot. Ezen első alkalommal Heidler fürdőorvos adott felvilágosítást a költőnek a vidék geológiai felépítéséről.

2 1 Róbert Totzauer, Die Stift Tepler Goethe Sammlung. Marienbad 1928. Festschrift. 2 Benedikt Brandl, Goethes erster Kuraufenthalt in Marienbad. Marienbad, 1921.