Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

42 az elemhez, amelybe Mephisto kapaszkodik.

1 Ettől az elemtől az ember önmagában nem tud elválni, csak az örök szent Szeretet, a Kegyelem bontja azt széjjel. A földi boldogság tökéletlen mása a mennyei boldogságnak, csupán hasonlat (Gleichnis), amely itt ki nem elégíthető, fel nem fogható, le nem írható. Ez csak a túlvilágon lesz valóság (Ereignis). Az ember természetében, különösen a női szívben megnyilatkozó vágyakozás Isten után, felemel bennünket; Gretchen iránt érzett szerelme Faustot az örök javak értékében való hitre tanítja s Gretchen közbenjárása megmenti lelkét. A látható természetből ismerjük meg a láthatatlan istenséget, a földi lényben visszatükröződik valami a mennyei lényből. így függ össze az örök női, az irgalmas és együttérző női elem Istennel, ez a kegyelem, amely a földön a női nemben láthatóan megnyilvánul. Az örök birónak szigorú igazság szeretete pedig a férfias elem Istenben s ezt a földön a férfiú képviseli. Julius Bab azt mondja ezen utolsó jelenetről, hogy expresszionista drámának beillenék, mert a 100 éves Faust már nem valódi ember, hanem az emberi törekvés a maga végső kifejlődésében. . . ? Míg a fiatal Faust rajongó pantheista hitvallást tesz, addig a második rész befejezése azt mutatja, hogy a keresztény világfelfogás a maga teljes súlyával járult hozzá e jelenet kialakulásához. A megváltás tanának katholikus elgondolása, Gretchen közbenjáró imája, Mária közbenjáró hatalma s mindenekfelett az isteni kegyelem szerepe Goethe szerzetes barátainak oktatása alapján nyert polgárjogot e műben. Nem a pisai temető freskói, sem Dante paradicsomrózsái képviselik Goethe katholikus elgondolását, nem a Murilloféle Mária menybemenetele lebegett szeme előtt, hanem Reitenberger prépost barátságos közlései s a rendtagoknak talán titkos célzattal is mondott felvilágosító szavai és a marienbadi kis kápolna főoltárának képe, amely szintén a mennybemenetelt ábrázolja.

3 Goethe Marienbadban lépett először hosszabb időre érintkezésbe a katholikus egyház sajátságos alkotásával, a szerzetesi intézménnyel. Megismerkedik a legelőkelőbb apátságok egyikével s annak kiváló vezérével, látja a rendtagok tudományos működését. Mindez gondolkodóba ejthetett egy olyan embert, aki Középeurópa állapotát 50 éve tanulmányozta. Lépten-nyomon akadt arra alkalom, hogy a kath. egyházról beszélgessenek. És épen akkor, amikor Goethe kapcsolata a kath. Ausztriával kimélyült, amikor több kath. főúrral és egyházi emberrel érintkezvén, egyetmást megtudott s a katholicizmus nagyszerű küldetését kezdte felfogni, hozta össze a sors a költőt a premontreiekkel.

4 Saját szemével láthatta, hogy azok ugyanazt teszik osztrák területen, mint a XII. és XIII. században a premontreiek és ciszterciták Kelet-Németországban. Hroznata tanítványai, Tepl alapítójának utódai a kopár teplai fenn1 E. Traumann, Goethes Faust. 1914 und 1919. s Julius Bab, Faust, das Werk des Goetheschen Lebens. Leipzig, 1926. 3 1. Goethe levelét Rehbein udv. orvoshoz 1821 aug. 21-ről, amelyben Heidler (iának megkeresztelését irja le. 1 1. Nadler József bevezetését a Goethe—Zapuer-féle levelezéshez. Prag, 1917.