Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

24 1906 októberében a jelenlegi teplai prépost dr. Helmer Gilbert intézkedésére Reitenberger hamvait Teplbe szállították s a rendi temető préposti kriptájában örök nyugalomra helyezték. Ha az ember ezen rendi harc okmányait átolvassa, az ellenfél és jóbarát iratait áttanulmányozza, Reitenberger koporsójánál bizonyára Shakespeare szavaira fog gondolni, amelyeket Oktávian mondott Brutus hamvai előtt: This was a man azaz talpig férfiú volt.

1 Goethe és Zauper. Azokban az években, amikor Goethe műveinek végleges kiadásához segítő társat keresett, hozta össze a sors azzal a szerzetestanárral, aki lelkében, mint a bajor-barokk kultúra fia, a humanista és reálista műveltség minden elemét ritka szép összhangban egyesítette. Zauper Szaniszló lett volna az egyetlen segítőtárs, akire Goethe választása esett volna. Hogy mégis Eckermannt választotta, ezt inkább véletlen körülmények hozták magukkal, nem a megfontolt elhatározás. Meyer M. Eckermann jellemrajzában Goethe ebbeli fáradozását a kútforrásokból kimutatja.

2 Goethe történészt és philológust keresett, aki munkásságát történeti szempontból tudja értékelni s az adott keretben el tudja rendezni tudományos és költői műveit. Nagy választéka volt, amint az Schultz tanácsoshoz intézett leveléből kitűnik. Ez az érdekes levél fedi fel előttünk azokat a szálakat, amelyek Goethét a három szóba kerülhető segítőtárshoz, az első Goethemagyarázókhoz, Zauperhez, Schubarthhoz és Eckermannhoz fűzik. E három férfiú egymástól függetlenül ugyanazt a három célt tűzte ki maga elé : 1. Az öregedő költőnek a német ifjúsághoz való személyes viszonyát szabályozni. 2. Egy német paétikát kitermelni tisztán Goethe műveiből. S.Goethének Homeroshoz való visszonyát s ez esetben szellemi utódjaira tett hatását megállapítani. Azoknak a fiatal embereknek a sorát, akik Goethe szellemi jelentőségét magyarázni kezdték, Schubarth Károly Ernő nyitotta meg 1818-ban Breslauban megjelent munkájával „Zur Beurteilung Goethes". Ez a kötet utóbb bővült s 1820-ban két kötetben jelent meg. Címe: „Zur Beurteilung Goethes mit Beziehung auf verwandte Litteratur und Kunst . 1821-ben pedig megjelent Homerosról szóló műve is: „Ideen über Homer und sein Zeitalter", amelyben Wolf ellen nyilatkozik s Homerost trójai udvari költőnek teszi meg. Goethe első örömében pártját fogja a fiatalembernek s még Eckermannal szemben is megvédi.

3 Csak később, amikor bizonyos intermezzók következtében kijózanodott belőle, utal Schubarth hibáira, a Hegel vitával kapcsolatban. Hogy e két könyv milyen ellenszenvet keltett a berlini philológusok és a romantikusok körében, könnyen elképzelhető. Wáhner szellemes bírálata pőrére vetkőzteti Schubarth hibás gondolatrendszerét. Alig hallgatott el az első, amikor fellépett a másik fiatal, 1 Reitenberger prépost tragédiáját ilyen értelemben írta meg Ohorn Antal az egykori premontrei tanár „Der Abt von St. Bernhard" című iránydrámájában. 8 Jahrbuch der Goethe-Gesellschaft XVII. 1 Gesprache mit Goethe hrg. von Düntzer. Leipzig, 1899.