Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

22 séget, mert hol rágalmazóknak nevezte rendtársait és hivatalát le akarta rakni, másnap pedig fájdalmas hangon panaszkodott a gubernium előtt s feljelentéseit visszavonta. . . . Nyugodtan tekintve a pro és contra érve­ket, valamint megfontolva, hogy az államra nézve oly fontos fürdőhely felvirágoztatásához ő nagyon is hozzájárult, a legrosszabb esetben néhány ezer forinttal nyugalomba helyezik." 1 December 13-án pedig ezt írja Goethének: „A teplai prépost úgy látszik, felülkerekedett." 1826 augusztus 15-én pedig: „A legújabb bizott­ság Teplben hat hétig időzött naponként harminc forint napi díjjal. E bi­zottság egy püspökből s a helytartótanács tagjaiból áll. Az eredmény ked­vező lesz a prépost részére, mert 27 ezer forintot találtak készpénzben a rendi pénztárban." 1827 július 9-én azt írja, hogy a teplai prépost ellen lefolytatott eljárás eredménye még nem ismert. 1828 március 19-én pedig : „A tiroli kolostorba számkivetett teplai prépost sorsáról bizonyára értesült már Nagyméltóságod." Érdekes világot vet Goethére ama körülmény, hogy diplomáciai lépést akar tenni az osztrák udvarnál, amidőn a prépostnak engednie kellett és lemondatták. A perben nagy szerepet játszott Goethe barátja, Eckl Kelemen perjel. A fürdőhely megalapítása adta a legtöbb ütőkártyát a prépost ellenfeleinek a kezébe. Azzal vádolták, hogy a rendi vagyont könnyelműen elpazarolja. Energiáját s céljának eléréséhez való búzgóságát, szívósságát zsarnoki önkénynek minősítették, Ehhez járult még, hogy egyik alkalommal legszűkebb körben tiszteletlen megjegyzést tett a császárnéra s ezt ellenségei tovább adták. 1827 szeptember 17-én mondott le. A wilteni premontrei prépostságot jelölték ki számára tartóz­kodó helyül. 2 Háromszor igyekeztek jóvá tenni a hibát, de Reitenberger minden egyes alkalommal egyhangú választást követelt, ami persze nem volt elérhető. 1860-ban halt meg Wiltenben anélkül, hogy ezt a helyet hosszabb időre elhagyta volna. 3 A Reitenberger elleni hajszában akadtak egyesek, akik a prépost érdekében közbenjárni iparkodtak. így pl. Böttiger udvari tanácsos, 4 Zauper és Goethe közös barátja. Böttiger rajongó tisztelője volt a prépostnak, sok költeményben és pohárköszöntőben dicsőítette páratlan tevékenységét. Zauper unszolására Böttiger a bécsi szász követségi tanácsost, Griesingert tiltakozásra felszólítja, ez utóbbi azonban megcáfolja a prépost üldözteté­séről szóló hírt és óva inti ennek a sajtóban való közzétételétől. Böttiger tovább sürgeti, mire Bécsből 1826 augusztus 26-án végleges elutasító vá­laszt kap: „Reitenberger prépost és rendje közti viszályról már nem is be­szélnek. De föltehetjük bátran, hogy Ausztriában senkit sem büntetnek meghallgatás nélkül s így bűnösöket nem óhajtanak s nem is keresnek." 1 A cs. kir. belügyminisztérium levéltári adatai szerint közli Nadler a Goethe— Zauper-féle levelezés bevezetésében. * A festői fekvésű wilteni premontrei prépostság közvetlen Innsbruck mellett fekszik. * 1. Franz Danner, Neue Tiroler Stimmen 1906 okt. 12—19 számait. 4 Böttiger Károly Ágost német archeológus sz. Reichenbachben (1760). A teplai le­véltár a Zauperhez intézett leveleivel együtt azt a költeményét is őrzi, amelyet Reitenberger tiszteletére készített. Meghalt 1835-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents