Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

19 Iának emelése érdekében. Reitenberger azután a múzeumot megnagyobbította. Legjobban tetszett a kagylógyűjtemény. Ezek voltak lényegében azok a segédeszközök, amelyek rendelkezésére álltak. A neptunisták és vulkanisták között állásfoglalására döntő szerepet játszott Marienbad és Tepl környéke. Goethe neptunista volt. Csehország környező hegyei valamikor egy nagy tónak a partjait alkották s így jól láthatta a víz munkáját. így pl. megfigyelte a megégett széntömböket és látta, hogy tisztára helyi okok játszanak közre a sziklaképződményeknél, amit eddig csupán a vulkanikus elmélet alapján tudott megfejteni.

1 A teplai hegyek főszerepet játszottak ezen szempontok mérlegelésénél. Mivel kutatásaiban mindig a természet egységét tartotta szem előtt, nyitott szemmel vizsgálta a természetben előforduló átmeneteket. Ezen értelemben tanulmányozta a Tepl melletti bazaltoszlopokat. Öreg korának tulajdonképeni szenvedélye a meteorológia volt. A barométerre esküdött. Teplai látogatásait légnyomási mérésekkel kapcsolta össze. E tekintetben nagy segítségére lehetett a premontrei rend kiváló tagja, Dávid Márton Alajos európai hírű csillagász.

2 Amidőn 1825-ben tanulmányait kiadta „Versuch einer Meteorologie" címmel, még mindig utalt Dávidra és Teplre. 1823-ban Goethe Rehbein által Eckl perjelnek elküldi a „Monatstabelle graphisch vom Dezember 1822 " és 1825 április 29-én ezt jegyzi: „Stift Tepl, Jenaische Meteorologie von 1822 und 23." Mindkét küldeményt kétségkívül Dávidnak szánta. 1825 április 28-án írja: „Dávid úr meteorológiai iratai által ismeretes." Dávid Márton 1830., 1832., 1833-ban kiadta Csehországban eszközölt időjárási megfigyelések eredményeit 1827., 1828. és 1829-ről. A számtan és vegytan Goethét nem érdekelte. Itt csak a közvetítő szerepet játszotta. Első marienbadi tartózkodása alatt a marienbadi vizet elemeztette. Ennek eredményét 1820 július 9-én elküldi Heidlernek, azzal a kéréssel, hogy a prépostnak ajánlja föl. Szeptember 12-én megkapja a választ, hogy a prépost hálásan kézhez vette a Kreuzbrunnen kémiai elemzését. A természettudományi vonatkozásoknak Tepl vidékéhez fűződő nagy tömegét Goethe két dolgozatban foglalta össze. Az első 1821-ben jelent meg, közvetlenül az elutazás után. „Marienbad überhaupt und besonders in Rücksicht auf Geologie." Ebben szól a bazaltról, amely állásfoglalására nézve oly fontos, azután a szerpentinről és szurokkőről. Az egész vidék természettudományi leírását mellékeli még, valamint csillagászati és meteorológiai tabellákat is közöl Jenáról és Telpről. Harmadik útja után pedig megjelent a másik munka: „Das durch das Gas des Marienbrunnens angegriffene Grundgebirg." 8 1 Gustav C. Laube, Goethe als Naturforscher in Böhmen. Mittlg. d. Ver. für Geschichte d. D, in Bhm. XVIII. Jhg. s Dávid Márton Alajos sz. 1757 Zebrkischben Tepl mellett. A prágai egyetemen a csillagászat tanára, a csillagvizsgáló vezetője s 1816-tól fogva Rector Magnificus. Meghalt 1836-ban. ® 1. Goethe műveinek weimári kiadását II. rész 9. k. 53—72. és 73—75. 1. 2*