Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

Bevezetés. A törökök a XIX. században kezdenek általánosan belekapcsolódni az európai műveltségbe. Ezzel a régi klasszikus irodalom kora is lezárult és egy ideológiájában tőle különböző irodalom fejlődik, mely alapját veti meg napjaink nemzeties török irodalmának. Hogy a XX. századi török irodalom főproblémáját, t. i. nemzetiessé válását megérthessük, röviden át kell tekintenünk a török irodalom fejlődésének egyes állomásait. * A török irodalom történetét tévesen a törököknek Kis-Ázsiában történt letelepedésüktől szokták számítani, holott a különböző törzsekből alakult törökség már jóval előbb, a VIII. század első feléből írásban is fennmaradt irodalmi emlékeket tud felmutatni. Igaz, hogy a kisázsiai törökök csak egyik törzse az össztörökségnek, mely új hazájában már nem is nevezi magát türk-nek, hanem oszmánli-nak; azonban a török nyelvek közt fennálló szoros rokonság, a közös népköltészeti hagyományok és az a körülmény, hogy az oszmánlik mindjárt, szinte előkészület nélkül aránylag fejlett irodalommal rendelkeznek, szükségessé teszik, hogy az oszmán-török irodalom történetét jóval előbb, az ázsiai nomád törökség irodalmi termékeivel kezdjük. * Az iszlám felvétele előtt a törökség kisebb-nagyobb politikai egységekben élt Ázsia pusztáin. E nomád kor irodalmának első termékei ha. sonlóan, mint a többi népeknél is, zene- és tánckisérettel a vallás szolgálatában jöttek létre. Fejlettebb fokán ez a nomád irodalom bizonyos lírai, epikai és oktató költeményekből áll, melyeket különféle versmértékben és versformákban írtak. Költői egyéniség nincs, mert a költő a közösség érzelmeit, hangulatát, törekvéseit képviseli. Ezért az előadásmód egyszerű és őszinte. A verselés szótagszámos, tehát azonos a magyarral. A verssor 5—15 szótagból állhat, leghasználatosabbak azonban a hetes, nyolcas és tizenkettes sorok. A kisszámú versforma közül említésre méltó a kosuk vagy kosma, melyet a klasszikus irodalom korában csak a lantosköltők használnak s amelyet a modern költészet újra felelevenített. Alapja a rímes párvers, a sorok 13 szótagosak 7-j-6 beosztású sormetszettel; a rím még kezdetleges. Mivel a nomád társadalom érzésében és ízlésében egységes volt, ez a költészet a kagántól a legegyszerűbb emberig egyaránt mindenkit kielégített. * Az iszlám felvételével megváltozik az ízlés és a nyelv. A társadalom többé nem egységes s ennek megfelelően más lesz a felsőbb rétegek 1*