Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

19 az ország rejtve marad. A török sok földet és népet meghódított, de sem török jog, sem török filozófia, sem török költészet nincs. A kiváló török elmék idegen nyelven írtak, sőt még ma is sok író nyugatot utánozza. A török még saját ábécéjét is elfelejtette. A Kyzyl Elma jelenti a nemzeti öntudatra való ébredést. De vájjon ki mutatja meg az útat Kyzyl Elmába ? Aj hanym a másik szobából hallja a molla beszédét. Nagy és szent elhatározás fogamzik meg lelkében. Eltökéli, hogy visszafojtja a fiatal festő iránt érzett szerelmét és a törökség nemzeti ügyének az eddiginél nagyobb mértékben szenteli életét. Svájcban Lausanne mellett egy török falut alapít, melyet Kyzyl Elmának nevez el. A svájci török falu Aj hanym vezetése alatt a szellemi és anyagi kultúra magas fokát éri el és az új török élet bölcsője lesz. Torgut, a festő töpreng a molla szavain. Egy reggel Kasgár városában egy hirdetést pillant meg, mely felszólítja a török ifjúságot, hogy menjen Kyzyl Elmába tanulni. Torgutnak megdobban a szíve és ő is útnak indul a török ifjakkal Európába. Kyzyl Elmában rajztanári állást kap. De itt is képzeletében állandóan az álombeli tündérrel foglalkozik, akinek emlékezetből megfesti a képét. Aj hanym tudja, hogy Torgut a steppei festő, ezért kerüli a vele való találkozást, nehogy felébredő szerelme akadályozza szent feladata teljesítésében. Végül azonban mégis találkoznak. Torgut felismeri Aj hanymban az álombeli tündért. Egymásé lesznek és ettől kezdve közösen irányítják Kyzyl Elma ügyeit. „Kyzyl Elma szép paradicsom lett, ahonnan boldogság áradt Turánra; Isten, hallgasd meg ezt az imát: vezess el minket is Kyzyl Elmába!" — fejezi be szavait a költő. Amint az előadott tartalmi ismertetésből is kitűnik, Zia Gök AIp nacionálizmusának egyik fontos alkotórésze a turánizmus, azaz a faji öntudatra való ébredés mellett az európai kultúra átvétele is. Egy hosszú költeményében, melyet Az osztályok eposzd-nak nevezett el, a nemzeti szociálizmus és az európaiasodás eszméit hirdeti. A dolgozó osztályok állandóan a haza érdekében munkálkodnak: az iparosok hazai árukat termelnek s a kereskedők honi készítményeket adnak el. Állandó munkájuk mellett is szorgalmasan képezik magukat, hogy lépést tarthassanak az európai kultúrával. Ha pedig a haza veszélybe jut, szívesen feláldozzák életüket is érte. A dolgozó osztályok a haladás hívei; ezek az igazi hazafiak s nem a hodzsák, akik vallási nagyképűségükkel minden üdvös újítás ellenségei. Ők azzal állnak bosszút a nyugati ellenségen, hogy mesterségeit eltanulják, tudományát átveszik; így megerősödik a török nemzet is és a nyugati népek nem semmisíthetik meg. A nemzeti megújhodás harmadik alapja a vallás. Zia Gök Alp költeményeiből emelkedett hangú, fenkölt, mély vallásosság csendül ki. Nem a hodzsák vallása ez, hanem a modern török embernek fanatizmustól megtisztított muhammedán vallása, mely tiszteletben tudja tartani mások vallását és nem bélyegzi halálos bűnnek a nyugati intézmények meghonosítását. A vallás az igazi hazafiasság előfeltétele, mert a Korán sze2