Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930
23 versben már 3 esetben van cezurátlan sor. A szótagszám azonban még az előbbinél is pontosabb, mert csak egy sorban 13. 4 2 beosztást az első diméterekben 54-et, a másodikakban 32-t találunk. Rímelhelyezés: a a a a. 9) Tinódinak 4. ilyen formában írt verse Verbőczi Imrének viadalja. (III. 282. 1543.) A középmetszet egy sor kivételével itt is jó. Nagyobb azonban már a szótagszám ingadozása. 4 sorban az első diméter, l-ben a második szaporáz eggyel; 1 sora 14-es (8;6), 2 15-ös és 1 16-os. Tiszta 412 dimétere is kevesebb van: 180 sor közül az első diméterben csak 66, a másodikban 44 van. Rímelhelyezés: a a a a. 10. Batízi A.: Meglőtt és megleendő dolgoknak históriája (II. 95. 1544.) A két hibás középmetszet az 564 sorhoz viszonyítva elenyészően kevés. A szótagszám 2 sorban nem pontos, azonban mindkét esetben könnyen kiigazítható. 4 2 beosztású dimétere 162, ill. 209 van. Még a dallam sem tudja ellensúlyozni a sok sorvégi valá-1, különösen akkor, midőn egymás után 42-szer fordul elő. Rímelhelyezése: a a a a, elég gyakori azonban a párrím, sőt a a x a képletet is találunk. 11. Szkárosi H. Anerás: Kétjéle hitről. (II. 177. 1544.) Nótajelzése, „Az Trója nótájára. Avagy: Nagy sok szent írásokról emlék", valószínűleg Hunyadi Ferenc versének, Az régi és hírneves Trója városának tíz esztengeig való megszállására és veszedelméről, dalamát idézi. A dallam ismeretlen. 308 sora közül 9-ben nem jó a középmetszet, ami — tekintve azt, hogy XVI. sz,-i 12-eseinek a legritkább esetben vétenek a forma ezen legfontosabb követelménye ellen — gondolkodásra késztet. Ha tekintetbe vesszük, hogy Szkárosi másik két ugyanezen formában írt, valamint ezenkívül még 5 középmetszetes versében egyetlen sor sincs, melyben a metszet hibás volna (van ezek között korábbi keletű is), felvetődik a kérdés, nem cezurátlan dallamra írta-e versét, mely tehát nem is követel középmetszetet? 1) Meglehetősen nagy ingadozást mutat a szótagszám is, mely 22 esetben 13 ill. 11 (abban az esetben is, ha romlott szövegre gondolunk, legfeljebb csak 5 esetben lehet megkockáztatni a kiigazítást.) 412 tagozódást találunk 92-t, ill. 109-et. 12. Fekete Imre: Az erős és istenfélő vitéz Sámsonró. (II. 334. 1546.) 2) A főmetszet egyetlenegy sorban sem hibás, a szótagszám azonban annál inkább ingadozó: 396 sorában 26 esetben 13, 5-ben 11 és ugyanannyiban 14. Számolnunk kell azonban azzal a körülménnyel, hogy Hofgreffnél, ahol a vers dallam nélkül fennmaradt, gyakori a romlott szöveg. Tiszta 4i2 tagozódást találunk 153-at, ill. 201-et. A köv. két évből nincs 4 soros 12-esünk, 1549-ből azonban már kettő. Az egyik 13. Kákonyi R-nek a verse, História Astiagis regis. (II. 301. 1549.) A főcezura mindegyik sorban jó. Itt is ingadozó a szólagszám, azonban már mégsem annyira, mint az előzőnél. 400 sora közül 6-ban 13 (4 sorban 6 7, 2-ben 7Í6) és l-ben 11 (5!6). 4;2-t találunk 155-öt, ill. 140-et. RímdhdyGzés * 9. o. 9. o. 14. Sztárai M.: Szent Illyésnek és Ackáb királynak. (V. 144. 1549.) Cezurátlan sor itt sincs, a szó tagszám mindössze 3 sorban 13 és 2-ben 11. 4!2 beosztású dimétere 125, ill. 130 van. Rímelhelyezés: a a a a. 15. Dési A.: Az iffiu Tóbiásnak házasságáról. (V. 58. 1550.) Cezurátlan sora nincs, a szótagszám már valamivel ingadozóbb, mint az előbbi') Ellene létszik mondani ennek a feltevésnek az a körülmény, hogy Fekete Imrének 2 évvel később írt verse, mely ugyancsak a Trója nótájét idézi, kifogástalan ebből a szempontból. Ámde mindkét esetben származhat a nótajelzés az énekeskönyvnek kiadóitól is. 2) Két nótajelzése is van. Az egyik itt is a Trója nótájára utal, a másik : „Megemlékezhetünk". Ez utóbbinál sem a verset, sem pedig a dallamot nem ismerjük.
