Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

7 a kiemelt részeknek megfelelő elhelyezése, egymáshoz és a súlytalan részekhez való viszonyuk meghatározása. A másik tényező a részeknek meghatározott időtartama és a quantitásoknak egymáshoz való viszonya. Es végül a részeknek alulról felfelé haladó összefoglalása. Ha tehát valamely dallamhoz szöveget akarunk hozzáénekelni, a dallamnak az lesz az érdeke, hogy a fent vázolt ritmikus tényezőket érvényesítse a szövegen is. Viszont a szövegben is fel fognak ébredni a ritmusnak ezen faktorai, azonban nem fognak pontosan abban az irányban működni, mint a ritmusmintájéi. Vagyis röviden: a két ritmus nem fedi egymást teljesen.. Mégis megvan a lehetőség ahhoz, hogy a kettő közeledjék egymáshoz. Es pedig azáltal, hogy a verset a lehető határokig a szövegnek megfelelően konstruáljuk meg és hogy alkalomadtán a dallam is igazodik bizonyos mértékben a szöveghez. Tehát pl. van egy 4 soros, középazurás 12-es dallamunk, neki megfelelő szöveget kell készíteni: jjjjjjlijjjjj Könnyű lesz 12 szótagos sorokat alkotni és ezeket négyesével dallammá összefűzni. Már valamivel nehezebb lesz ezen sorokat cezúrával felezni úgy, hogy a gondolat is feleződjék. A következő követelmény, hogy miként a dallam, a szöveg is a diméterek első tagját emelje ki hangsúlyIyal, hogy ez a hangsúly a szövegben egyúttal logikai nyomaték is legyen. A dallamban az 5. és 11. hangon is — bár gyengébb, mint az elsőn és 7.-en — hangsúly van. Tehát a dallam a szövegben is kíván ezekre a helyekre nyomatékot. Mivel azonban ezeken a helyeken nincsen a dallamban olyan határozott cezúra, mint a 6. hang után, ezen a ponton a szöveg valószínűleg nem fogja a ritmusmintát követni — legalább is nem következetesen — elég, ha hellyel-közzel elhelyez 4/2 beosztású dimétereket. Az utolsó követelménynek pedig, mely a magyar népdalnál nem is követelmény, egyáltalában nem fog a szöveg eleget tenni. Természetesen XVI. sz.-i versszerzőinkre gondolva nem szabad azt hinnünk, hogy ezt az okoskodást végigcsinálták. Verseiket valószínűleg már énekben gondolták el. Ott volt előttük, bennük rezgett a dallamforma, a szöveg szavai már öntudatlanul sorakoztak bele a megszabott keretbe. A szempontok tehát, melyek a versvizsgálatban vezetni fognak, a következők : A két ritmikumot, a szövegét és a dallamét — bár külön életük nem volt — az egyszerűség kedvéért szét kell választani. Miután ez megtörtént, a következő lépés legyen a ritmusideálnak, a dallamnak a megvizsgálása. Itt egy igen fontos és nehéz probléma vetődik fel : nem rejteget-e magában a dallam formai szempontból idegen elemeket, vagy egyáltalában nem teljesen idegen dallammal van-e dolgunk, melynek a ritmikai kívánságai mások, mint a magyar ritmikumú dallamakéí; hogyan fog a magyar szöveg, a magyar ritmusérzék ezekkel a követelményekkel egyezséget kötni? Amennyiben lehetséges tehát, meg kell vizsgálni, az illető ritmusforma megtalálható-e az élő népdalban, ha nem, akkor visszavezethető-e és milyen idegen eredetre? A következő lépés annak a megvizsgálása, mit követel az egyik és mit a másik dallamforma a szövegtől és végül: mennyiben tesz eleget a szöveg ezen kívánalmaknak 1) szó tagszám, 2) strófaalkotás, 3) cezúra, 4) dallam- és szólamhangsúly viszonya és 5) további tagozódás szempontjából.