Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
32 összeütközik valamelyik H-maggal. Amidőn a RaC-nek egy ^-részecskéje alumíniumba hatol, körülbelül 100.000 atomon halad keresztül, mégis csak minden ötödik «részecske ütközik atommagba. 500.000 Al-atom közül tehát csak egyet találnak el az a-részecskék.i) Mindössze alig tíz esztendős az anyagszerkezetet kutató tudománynak az az ága, mely ezeket az összeütközéseket vizsgálja és máris sok kérdést tisztázott. Megálapították, hogy ilyen ütközés alkalmával az «-részecske pályája erősen megtörik, sebességét pedig átadja az eltalált atommagnak. Az átadott óriási energia a He- és H-ionokból (protonokból) álló és elektronokkal összeragasztott magvat szétrobbantja, a szabaddá váló magrészek nagy sebességre tesznek szert és önálló sugárzást hoznak létre. Meg is határozták az így keletkező sugarat tömegét: megegyezik a H-atom tömegével. Nem egyebek tehát, mint a magból kilökött protonok, éppen azért H sugár a nevük. Ilyen H-sugarak nemcsak H-en, vagy H-tartalmú vegyületeken való áthaladás közben keletkeznek, hanem akkor is, mikor H-nek nyoma sincs az anyagban. Mivel a jelenség csak levegő jelenlétében következik be, vizsgálni kezdték, hogy nem a levegő nitrogénje vesz-e részt annak előidézésében. A gyanú valónak bizonyult, mert az ismételten és gondosan végrehajtott kísérletek kétségtelenné tették, hogy az ^-részek bombázó hatására a N atomokból H-atommagvak válnak ki és ezek okozzák a H-sugárzást. Tiszta N-ben 25%-kal több H sugár keletkezik, mint levegőben. Nitrogénvegyütetekböl (bórnitrid, nátriumnitrid, paracián) szintén állított elő Rutherford « sugárzással H-részecskéket. A N-atomok e közben valószínűleg szénatomokká változnak át. Sikerült tehát a N-atomokat mesterségesen szétbontani! Ez az esemény már magában véve is nagy fontosságú és új határkövet jelent a természettudományok történetében. Rutherford és munkatársa Chadwick a N-hez hasonlóan még több elemet is „szétbombázott": a-sugarakkal H-részecskéket „lőtt ki" belőlük. A neon és argon kivételével a Li és Ca közti elemek mindegyikével kísérletet tettek, megvizsgálták továbbá a Ti, Mn, Fe,Cu, Sn, Ag, Au elemeket is. Felbontották közülük a bórt, a már említett nitrogént, fluort, nátriumot, alumíniumot és foszfort. Bombázás közben természetesen csak igen csekély mennyiségű H szabadul fel. Az Álból pl. 2 H-atom válik szabaddá 1.000.000 ^-részecske hatására. Ha az I g rádium bomlásából keletkező Ra C összes «-részecskéit Al-atomok szétrombolására használnánk fel, egy év alatt körülbelül 10 1 2 H-atom keletkeznék az Al-ból, ami csak 0-00004 mm 3 H-gáznak felel meg. ') T. T, Közi. 791-94. 219. 1.
