Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

11 Semmi sem új a Nap alatt! így az anyag egységének és átváltoztathatóságának gondolatát is megtaláljuk már Aristotelesnél, az ókornak ezen termékeny szellemű bölcselőjénél. Aristoteles természetbölcseletében nemcsak elfogadta Empedokles említett négy alapelemét (tűz, levegő, víz, föld), hanem keletkezésüket is igyekezett megmagyarázni. Szerinte van egy ősanyag, mely minden testben ugyanaz, közös és van négy östulajdonság: szárazság, nedvesség, hidegség, melegség. Az ősanyag mindig két-két őstulajdonsággal társul és így jön létre a négy empedoklesi alapelem. Az ősanyag a szárazsággal és hidegséggel alkotja a földet, a szárazsággal és melegséggel a tüzet, nedvességgel és hidegséggel a vizet, a nedvességgel és melegséggel a levegőt.

1) Az aristotelesi elemek tehát már összetettek. Ez a négy elem a legkülönbözőbb arányban egyesülhet egymással és létrehozza a természet kimeríthetetlen változatosságű tárgyait. (Bár Aristoteles nem úgy képzelte ezek keletkezését, mint ahogy ma a testeknek a kémiai elemekből való keletkezését felfogjuk.) Mai ismereteink szemüvegén keresztül Aristoteles elmélete bizonyára kezdetlegesnek tűnik fel, de azt mégsem vitathatjuk el tőle, hogy az anyag egységének és átváltoztathcitóságának modern tanát ö hirdette először már 2300 évvel ezelőtt.

2) Az annyiszor kigúnyolt alkémisták szintén az elemek átalakításának lehetőségét vallották, talán épen Aristoteles nagy tekintélyére támaszkodva. A Kr. utáni 111. századtól egész a XVII. századig rendületlen hittel, fanatikus kitartással keresték a «bölcsek kövét>, mellyel a nem nemes fémeket, pl. a rezet, higanyt arannyá tudják változtatni. Munkájuk meddő maradt, bár kísérletezésük közben tett felfedezéseikkel nagy mértékben fejlesztették a kémiát. Az alkémisták korszaka letűnt a nélkül, hogy csak egy elem átváltoztatása is sikerült volna. Sőt eredménytelen törekvéseikkel épen ők bástyázták körül legerősebb érvekkel az elemek állandóságának szinte bevehetetlen fellegvárát. Prout angol orvos 1815-ben, tehát pár évvel Dalton atomelméletének felállítása után, azt a feltevést kockáztatta meg, hogy az elemek anyaga egységes, csak egy «őselem* van, a hidrogén, a többi elem atomjában csak ennek a hidrogénnek atomja sűrűsödött össze többszörös mennyiségben. Ezért számos elem atomsúlya egyszerű, egész számú sokszorosa a legkisebb atomsúlyú hidrogén atomsúlyának.

;

i) Prout elmélete azonban hamar hajó') T. T. Közi. 845. sz. 362. 1. 2) Minden testben van egy közös ősanyag : az anyag tehát egységes. Ha a vele kapcsolódó őstulajdonságok valamelyikét megváltoztatjuk, más anyag lesz belőle : az anyag tehát átváltoztatható. 3) Az alomsúly^nem az atom valóságos súlya, hanem csak arányszám, mely azt*fejezi ki, hogy a kiilönbüző elemek atomjai súlyban hogyan viszonylanak egymáshoz. Azelőtt Dalton ajánlatára a legkisebb atomsúlyú H-re mint egységre vonatkoztatták az atomsúlyt. Ujabban azonban Ostwald kezde-