Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

Balogh M. István. Született 1882. január 25-én Körmenden, Vas vármegyében. A nagykanizsai 20. honvédgyalogezredhez vonult be a háború kitörésekor. Az orosz harctérre került, ahol 1914. okt. 1.-én egy Lodz melletti ütközetben fejlövést kapott, amelyből gyógyíthatatlan agybaj származott. Ennek következtében halt meg 1925. május 3.-án Budapesten a lipótmezei elmegyógyító intézetben. A polgári életben iparos volt. Brodjovin György. Született 1896. szept. 28-án Zágrábban. 1916.-ban vonult be önként a nagykanizsai 20. honvédgyalogezredhez. Harcolt az orosz harctéren és Bukovinában. Itt esett el 1917. aug. 4.-én és Woitinell község mezején temették el a 41.642 számú sirban. A polgári életben kereskedő volt. Bulla Miklós. Született 1897. június 26-án Keszthelyen. A VII. osztály elvégzése után vonult be katonának 1915.-ben. A VIII. osztályt 1916. júniusában Keszthelyen végezte a vallás és közokt. minisztériumtól szervezett tanfolyamon és ugyanakkor tett érettségi vizsgát. 1916. júliusában az orosz frontra került Wolhiniába, Cholmba és Lublinba. 1917. tavaszán az olasz frontra vezényelték, ahol az isonzói harcokban vett részt, mígnem 1917. szept. 5.-én hajnali 3 órakor Selo helység ostrománál gránátlövéstől találva hősi halált halt. Mint a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred hadnagya esett el. Kitüntetései: kis és nagy ezüst érem, Signum Laudis, III. oszt. hadiékítményes katonai érdemkereszt a kardokkal. Csonka József. Született 1883. január 22-én Keszthelyen. 1894.—99.-ig volt az intézet tanulója. Innen tanítóképzőbe ment és tanítói oklevelet szerzett. Mint a 20. honvéd gyalogezred önkéntes káplárja vonult be 1914.-ben és az orosz frontra, majd Przemyslbe került, ennek eleste után pedig orosz fogságba és Turkesztánban halt meg a katagorkani fogolytáborban 1916. augusztusában. Dencs István. Született 1896. december 27-én Sümegen, Zala vármegyében. Középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte és 1914.-ben tett érettségi vizsgálatot. 1915. februárban vonult be a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredhez. Még ugyanezen év őszén került ki a 17-es honvédekkel az olasz harctérre az Isonzó és Görz közötti frontra. Itt sebesült meg 1916. márc 19.-én egy gránát szilánktól homlokán, majd mikor a sebesülés következtében elterült, egy gránát teli tálalat darabokra tépte és a levegőbe röpítette. Összeszedett testrészeit társai a doberdói fensikon temették el. A harctérre zászlósi rangban került,