Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

- 25 — érnek a gyorsírásra fordítani, avagy már tudnak írni s nem akarják elfeledni. A háború alatt a Markovits gyorsíró kör működése is válságba jutott és csak az 1925.—26. tanévben állott vissza újra. A háború előtt Láng Emil, utána dr. Janzsó Ferenc volt a tanári elnök. 1926.—27. évben tanítottuk utoljára a Gabelsberger-Markovits rendszert. Az ifjúsági egyletek közül utoljára hagytuk azt, amelynek működése messze kinyúlik az ifjúság kereteiből s társadalmi karitatív intézmény jellegét veszi fel. Lassan kiépített, nagy szervezet a segítőegyesület, mely a tanuló ifjúságot élelmezésében, ruházkodásában segíti ott, ahol az a segély sürgős, azonban mindenekelőtt iskolai tankönyvekből, segédkönyvekből és atlaszokból olyan hatalmas könyvtárat tart fenn, hogy a gimnázium összes tanulóit minden ilyen irányú szükségleteivel egyöntetűen el tudja látni. Hogy ezen eljárásnak erkölcsi és pedagógiai értéke mellett milyen anyagi jelentősége van, azt csak az ítélheti meg, aki a háború után több gyermeket taníttatott. Nálunk tankönyvekben olyankor sem volt hiány, mikor bizonyos tankönyvek nehezen vagy egyáltalán nem lettek volna a diákok számára beszerezhetők. Ennek az eszmének megszületése és valóra váltása Berkes Ottó igazgató nevéhez fűződik. Nemcsak megteremtette, hanem tovább fejlesztette azokban a nehéz időkben is, mikor tankönyvek változásával, az új tantervvel járó, majdnem az egész osztályokra menő tankönyv behozatallal százával és százával váltak iskolakönyvek hasznavehetetlenné s természetesen ugyanannyi száz és száz iskolakönyvnek beszerzéséről és kötéséről kellett gondoskodni évenként. A segítőegylet javára rendezett hangversenyek mindenesetre csak részben nyújtottak fedezetet e nagy kiadásokhoz. Mikor mindezekkel iskolánk egyik feladatát : a tanítást módszerében s a módszerhez tartozó keretekkel áttekintettük, szervesen illeszkedik zárószó gyanánt a középiskolai tanulmányokat befejező érettségi. 1896.—97. tanévben intézetünk már rendelkezett mint főgimnázium nyilvánossági és érettségi joggal. (1896.-ban volt az első érettségi vizsga.) A fennálló rendszer szerint hét érettségi tárgy volt : magyar, latin, görög, német, történelem, természettan, mennyiségtan. Ezek közül 5 tárgyból : magyarból, latinból, görögből, németből és mennyiségtanból írásbeli előzte meg a szóbeli vizsgálatot. Görögből és németből szóbeli nem volt. A legelső intézkedés,*) mely ezt az állapotot éri, az érettségi szigorítást és a — főkép írásbelieknél előfordulható — viszszaélések megszüntetését célozza. 1905. december 18.-án jelenik meg az új érettségi utasítás, és már ebben az iskolaévben életbe is lép. Amint az utasítás szavai mondják, a cél az érettségi színvonalának emelése és az érettségiző tudásának reális megítélése. Ezért fel kell szabadítani' a jelöltet a vizsgálati tárgyak sokaságában rejlő felesleges tehertől, mely a szellemiséget apasztja. Ehhez képest az írásbelieket a gimnáziumban ötről háromra szállítja le és az érettségi súlypontját a szóbelire helyezi. A szóbeli vizsgálat tárgyai : 1) nemzeti nyelvünk és irodalmunk, 2) latin nyelv és irodalom, 3) nemzetünk története megfelelő világtörtörténelmi kapcsolatokban, 4) mennyiségtan, 5) fizika. A beálló változtatás ellenére az érettségi vizsgálatok hatálya és ereje változatlan marad. Könnyebb az Írásbeli — amely nem viseli az érettségi súlypontját — azáltal is, hogy többé nem vethető vissza egy évre az, aki magyarból, vagy a gimnáziumban latinból, a reálban mennyiségtanból az írásbelin megbukott, hanem ez csak két tárgyból való írásbeli bukás után következik be. A szóbelinél kerülendő a túlságos részletezés, hanem inkább az értelem és az ítélőképesség ítéltessék meg. Még ugyanazon iskolaév folyamán pótló utasítás jelenik meg az új érettségi rendhez, amely szerint az írásbeli érettségi nagy teremben történjék, *) 1903. márc. 14.