Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1926

Jelentés a szabadegyetem működéséről. Az iskola első hivatása, hogy nevelő és oktató munkájával a tanulók lelkét megformálja és kiművelje, hogy az élet áradatába kerülve, zökkenés nélkül végezhessék el a reájuk váró nagy feladatokat. A magyar középiskola dicséretes buzgalommal teljesítette e téren kötelességeit és az ősi, kipróbált hagyományoktól, a vallásos és hazafias neveléstől soha egy pillanatra sem tért el, még akkor sem, mikor ennek lehetőségei teljesen megszűntek és a vallásos és nemzeti érzület hirdetése a hirdetők életébe is kerülhetett. A nemzetnek ettől a súlyos válságától kezdve a keserű magyar sors az ország minden lakóját a legnagyobb megpróbáltatások elé állította. Nincs munkaterület, melyen megfeszített erővel ne kétszeres teljesítményt követelnének viszonyaink. A lendítő és feszítő erőknek több vagy kevesebb volta és a szívós kitartás döntik el nemzetünk újjászületését vagy teljes alámerülését. Létező állapotaink és megváltozott helyzetünk kényszerűsége elsősorban a magyar középiskolától követeli meg a többtermelés munkájában az élen való haladást. Vagyis az iskola akkor áll hivatása magaslatán, ha az erkölcsök és tudományok fáklyáját nemcsak növendékei, hanem a nagyközönség előtt is fennen lobogtatja, mikor az iskola mindenkinek mindene lesz, mert a nemzeti megújhodásnak nálunk is az Alma Materből kell kiindulnia, mint ahogyan a germán óriás is az iskolának köszönhette kifejlődését és megerősödését. Az egységes magyar nemzeti lélek kialakítása csak öntudatos, mélyreható és kitartó munkával érhető el. Ennek a munkának megszervezése és végrehajtása az iskola kötelessége az iskolánkivüli népoktatás összes formáiban. Az iskolánkiviili népoktatás legmagasabb foka a szabadegyetemi oktatás, melyet az egyetemi városokban az egyetem, más nagyobb városokban pedig a középiskola valósít meg. A magyar szabadegyetem a mai, nem teljes és kiforratlan alakjában az angol University Extension leszármazottja. A magyar szabadegyetemi szervezet a nyelv- és széptudományok, természettudományok, jog-, társadalomtudomány és közgazdasági ismereteket öleli fel. A nagykiterjedésű anyag három csoportra (fakultás) oszlik, melynek kiszemelése a fejlődési szempontok szerint, feldolgozása pedig módszeresen történik. Ebben a beállításban és elrendezésben rejlik az az erő, amely a tanfolyamokat életképessé, sőt vonzóvá teszi. Az anyag elosztása három évet venne igénybe hat tanfolyammal, évenkint 2-2 (egy az őszi, egy a tavaszi hónapokban) kurzussal hat heti terjedelemben, hctenkint hat órával, ami tanfolyamonkint 36 óra, minden esetben hat különböző előadóval. A helyi és a más városokban szerzett tapasztalatok nemcsak kívánatossá, hanem szükségessé teszik a liceális tanfolyamok rendszeresítését. A tanfolyamok hallgatóságának nagyrésze ugyanis négy középiskolát vagy polgárit végzett, öná'ió keresettel bíró kereskedőkből, iparosokból, háztartásbeli leányokból és asszonyokból áll, kiknek művelődési vágya könnyű szerrel teljesülhet rendszeres vezetés és oktatás mellett a szabadegyetemi szervezetben. A hallgatóság előképzettsége és társadalmi állása önként adja a tanfolyamok magas szempontú célkitűzését. Valamennyi előadást a keresztény és nemzeti érzület irányítja, aminek biztos következménye, hogy a hallgatóság lelkében egészséges életszemlélet alakul ki. A nemzeti munka akkor válik teljessé, ha nem csupán területeinket akarjuk megvédeni és visszaszerezni, hanem a lelkeket is.