Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1914
15 venni részét a nótában is. Szinte kasztokra különül a huszár, baka, honvéd a költői Rajtában és Előrében : t A harctéren a 20-as honvéd a legelső' Azt vezeti Ferenc Jóska legelő Már messziről kiálltja' a bandának Legszebb nótát a 20-as honvéd bakának Sőt a mai népies költészet még többet mutat, az ezredek akarnak kitűnni énekeikkel. Legyen szabad csak két példára hivatkoznom. A híres somogyi bakák, a 44-sek a „rosszsebb" ezred, kikről Nagy Endre ódájában exaltált hangon énekelte : „Most tudom ám csak, miért is hetyke! Mert ez a híres somogyi „egyke" A helyi érzést a hazaszeretettel párosítva, szinte elemi [erővel ujjongják : „Hadnagy úr parancsát hiven teljesítem Hü leszek hozzája, szárazon és vizén. Százhúsz éles töltény, bajonettem ki van köszörülve, Csak előre rosszseb, rosszseb csak előre !" A hazai hangok a köz, az egyetemessel kacspolatban. Vagy Hindenburg katonái, kik a némettel — s itt kibékült a régi izzó német gyűlölet — együtt dolgoznak a duális szövetség érdekeiért úgy nótáznak : „Beizentem a varsói bírónak, Márvány kővel rakassa ki azútat, Rakassa kí, rakassa, rakassa kí simára Jön Hindenburg, nyikorog a csizmája." S amikor megkezdődik a muszkával a harc a nóták könynyen alakulnak át. A gyűlölet újra végig viharzik :
