Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1913

Szent László élete. Nehéz idők csodás alakja, legendák hőse László. Kelet felől ellenség fenyegette hazánkat, az alig néhány évtizede keresztény Magyarországot. A kunok és bessenyők gyakori, sűrűn ismétlődő betöréseikkel nyugtalanították a keleti határszéleket és kisebb-na­gyobb sikereiktől feloátorodva pusztították, dúlták is Lrdélyt, rabolva, ölve, gyújtogatva mindenfelé. Királyaink pedig kevés eredménnyel tudtak velük szembeszállani, hisz maguk is el voltak foglalva egy­részt a német császárok támadásaival, másrészt pedig belháborúval, véres polgárháborúval. Szent István intézkedései és törekvései, hogy kereszténnyé tegye az országot, veszélyben forogtak. István halála után egyre­másra voltak pogány lázadások, melyek nagyon veszélyeztették az ország függetlenségét is. I. Endre a székesfehérvári országgyűlésen 1047-ben «megparancsolta fővesztés alatt az egész nemzetnek, hogy letevén az előbb engedtetett pogányságot, a Krisztusnak igaz hitére térjenek vissza ; és mindenkor azon törvény szerint élnének, melyre őket sz. István király tanította vala.» Ezt a néhány évtizedes ke­reszténységet fenyegette romlás és pusztulás a kunok és bessenyők sűrű betöréseivel, míg László egyszersmindenkorra véget nem vetett ennek azzal, hogy Cserhalomnál teljesen le nem győzte a betörő kún csapatokat. László származására nézve lengyel volt anyai ágról. Lengyel­országban született, hová atyja, Béla, testvéreivel, Endrével és Le­ventével menekülni volt kénytelen. Mivel László anyai ágról lengyel eredetű volt, nevezik őt a krónikások Lengyel Lászlónak, sőt ez az elnevezése a népköltészetbe is átment, amit igazol a következő népdal: * Lengyel László jó királyunk, Van is nékünk ellenségünk.» ) Virág Benedek : Magyar századai. 1. k. 92. I.

Next

/
Thumbnails
Contents