Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1911

26 oklevelekben előforduló «conservatorium >-a épen olyan gyűjtőhelye volt a rábaközi nemesség bizalmi és anyagi ügyeivel járó irásos documentumainak, mint amilyenek voltak 11. András király 123I.-Í törvénye óta a káptala­nok és különféle szerzetes rendek levéltárai. És azt nem is csodálhatjuk. Miután a pristaldusok hamisaknak bizo­nyultak, kikre bízhatták volna királyaink rendelete folytán az ország lakosai nagyobb lelki nyugalommal legkénye­sebb ügyeiket, mint papokra és szerzetesekre, kik fő tá­mogatóik volt anyagi és szellemi ügyes-bajos dolgaikban. Hogy a konvent hiteleshelyi működését mikor kezdte, nem tudjuk megállapítani. Valószínű, hogy a csornai kon­vent is, mint sok magyarországi konvent és káptalan, ezt a jogát már 1231. előtt gyakorolta. A XIII. század második felétől kezdve ismeretesek és mind gyakoriab­bak kiadványai. Hogy a XIII. és XIV. században milyen pecsétet használt, nem tudjuk. A pecsét eredetijét, ame­lyet most használ a csornai konvent, 1393-ban nyerte Zsigmond királytól Kanizsai János esztergomi érsek, ki­rályi kancellár, Kanizsai Miklós föajtónállómester és Ka­nizsai István tárnokmester kegyurainak a közbenjárására. 1 A csornai konvent ugyanis hiteleshelyi pecsétjét és evvel együtt mindazon jogait, amelyek a pecsét használásával jártak, 1360 körül elvesztette. Hibásak a kegyurak vol­tak, kik visszaélve kegyúri jogaikkal, a konvent pecsétjét olyan oklevelekre is ráüttették, amelyek inkább feleltek meg az ö érdeküknek, mint szolgálták az igazságot. 2 Zsigmond azonban «respectu publicae honestatis, commodi et boni communis» új pecsétet ad a konvent­nek felruházván öt a vele járó összes jogokkal és kötel­mekkel újra. 3 Érdekesek az adományozó oklevél záró sza­1 c. D. X/2. 100. 2 Pór: 156. 3 C. D. X/2. 100.

Next

/
Thumbnails
Contents