Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910

62 szó a mi nyelvünkben nem volt használatos, ahelyett nem is készíthettek a mi puristáink német mintára magyar szót, amikor pedig az idegen szó a magyarban is meg a németben is megvolt, akkor ennek magyarral, illetve némettel való pótlásánál egymástól függetlenül is ugyanazon eredményekre juthattak az újítók, mert hisz közös elv szerint jártak el, t. i. szó szerint lefordították az idegen kifejezést! Erre Rubinyi is figyelmeztet, de mégsem akar a magyaroknak annyi eredetiséget tulajdonítani s azt mondja „aki azt a szoros kapcsolatot ismeri, mely Kazinczy e korának magyar irodalma s a német közt fennállt, meg fogja érteni ama föltevésünket, hogy ilyen esetekben (amikor t. i. az idegen szó pótlásánál a magyar és a német megegyeznek) átvételre kell következtetnünk." Nem tartom helyes dolognak, hogy Rubinyi, igy a priori, bizonyítékok nélkül a magyarok rovására dönt. Föntebb említettem, hogy Rubinyi szerint idegen szókincsünk soha nem volt azonos a németekével. De aztán úgy találja Rubinyi, hogy a Mondolatban 367 idegen szónak fordítása van meg, amelyek közül 92 kivételével mindegyikre van német fordítás Campeban. Tehát az idegen szók túlnyomó többsége azonos a magyarban és a németben. S Rubinyi előbb mégis azt mondotta, hogy idegen szókincsünk nem volt soha azonos a németekével! Hogy Campe szótárának a magyarokra gyakorolt hatását kimutassa, e célból összeállítja Rubinyi a Mondolatban előforduló idegen szavakat, aztán melléjük odateszi a Mondolat fordítását s e mellé Campe fordítási ajánlatai közül azt, amelyik e pótlással egyezik s annak egykor mintája lehetett. (!?) Figyelmen kívül hagyja a szók első előfordulásának kérdését és azt mondja, hogy ezt azért teszi, mert „itt nem a szók első előfordulásának kérdéséről - van szó, hanem egy ennél sokkal magasabbrendüröl: a német nyelvújításnak a magyarra tett hatásáról." (Id. hely 4. lap). Ez szépen hangzik, de azért nézetem szerint mégsem járt el helyesen Rubinyi. Az ilyen összeállítás egyáltalán nem bizonyítja Campe szótárának hatását. Ha a magyar szó előbb megvolt, mint a német, hogyan készülhetett akkor ennek mintájára? Hogy idegen szót úgy helyettesíthetünk magyarral, hogy azt szószerint lefordítjuk, azt csak nem kellett a magyar nyelvújítóknak Campeéktől tanulni?! Azt mondja Rubinyi, hogy Campe németesítő szótára 1813-ban jelent meg. (Id. h. 8. 1.) Tudvalévő, hogy a Mondolat is 1813-ban jelent meg, de már évekkel azelőtt is ismeretes volt az ortholo-