Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910
57 Még az van hátra, hogy a tárgyalt német nyelvújítási törekvéseknek a magyar nyelvújításhoz való viszonyát vizsgáljuk. Rubinyinak értekezésem elején említett dolgozata előtt erről irodalmunkban nem volt szó. A mi nyelvújítóink maguk, s azután nyelvújításunk történetének írói is azt hirdették, hogy a magyar nyelvújítás Klopstock, Herder, Lessing, Wieland, Goethe, Voss stb. nagy német költő nyelvújító elvei és példái szerint történt. És ezen a tényen talán nem is lehet váltó;tatni. De talán emellett Campeéknak is volt valami hatásuk a magyar nyelvújításra, ha nem is olyan nagy, mint amilyet Rubinyi föltételez. (Csak föltételez, - mert úgy hiszem, be nem bizonyította.) Próbáljunk egy kissé vizsgálódni. A magyar nyelvújítás történetének kutatói és bírálói közül Imre Sándor könyvében 1 nem is említi Campét és társait; Ponorí 'Ihewrewk Emil 2 is csak néhány szót mond róla. Szólván a purizmusról, többek közt azt is mondja: ,,A németeknél ott találjuk a puristák sorai közt Leibnitzet, a világ egyik legbámulatosabb szellemét. De a magában véve dicséretes törekvés csakhamar nevetségessé fajúit: igy az oly kedves jellemű Campeban és követőiben." 3 Néhány sorral alább idézve Campenak egy mondatát, azt mondja: „amily helyes magában véve Campenak e nyilatkozata, oly helytelen sok tekintetben, amint ő ezt követőivel együtt valósítani törekedett" Mindössze ennyi az, amit Camperól e két könyvben találtam. De menjünk vissza nyelvújításunk régebbi, az újítással körülbelül egykorú bírálataira. Ezek közül legérdekesebbek és legélvezhetőbbek Vidovics Ágoston és Lovász Imre könvei. Az előbbi könyvének címe: A magyar neologia rostálgatása. (Pesten, 1826.), a másodiké: Értekezés a magyar nyelvújításról és annak némeliy nevezetesebb hibáiról. (Pesten, 1835.) Campe neve egyikben sem fordúl elő, de Lovásznál egy helyütt ezt olvasom: „A német nyelv, különösen a szók összetételében szerencsés lévén, a legkönynyebben el lehetne idegen szók nélkül. Ki is dolgozták a németek már régen csaknem minden tudományoknak mesterszavait. Egy német tudós közönségesen esméretes meglehetős vastagságú könyvet írt, mellyben magától és másoktól formált új német szókat ajánl cserébe azon idegenek helyett, mellyek által, amint mondia, a német nyelv elcsúfíttatik (entstellt wird). Azonban mégis most is felette 1 A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások birálata, tekintettel az újítás helyes módjaira. Bpest 1873. 2 A helyes magyarság elvei. Bpest 1873. * ld. munka 37. 1.