Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910

24 Sprachgebrauch, noch, wo dieser aufhőrt, die Sprachcinlichkeit beleidigt." 1 A jelzőkre itt hangsúlyt tesz Campe, mert ő éppenséggel nem akar olyan föltétlenül meghajolni a nyelvhasználat tekintélye előtt, mint azt sokan s különösen Adelung is teszi. Erről később még részletesen is szólunk. A nyelvjárásokból való nyelvgazdagításról szólva, Campe azt is megjegyzi, hogy itt jó lesz azt a célt is szem előtt tartani, hogy a durva, rossz hangzású német nyelvet lágyabbá, jobb hangzásúvá tegyük ; „dass wir in eben dem Masse, in welchem wir unsere Sprache zu reinigen und aus den Mundarten zu bereichern suchen, sie auch sanfter, milder und wohlklingender zu machen uns beileissen müssen." 2 Még erre nagyon rászorul a német nyelv. És e szempontból azt hiszi Campe, hogy ha különben egyenlő körülmények mellett (unter sonst gleichen Umstanden) választásunk nyílik a keményebb és durvább felsőnémet s a lágyabb és finomabb alnémet között, inkább a másodikat válasszuk. Ilyen óvatosan kimondva a szabály, elméletben még megállhat, — a gyakorlatban persze a legritkább esetben lehet követni. Nagyon relatív és egyéni dolog, hogy kinek melyik szó hangzik és tetszik durvának, illetve lágynak. — Különösen olyan szavakat szabad átvenni az alnémetből az irodalmi nyelvbe, amelyek nem sértik a felnémet analógiáját. Nagyon alkalmasak az átvételre olyan szók, amelyek az alnémetben elavultak, meg amelyeken nincs nagyon feltűnő alnémet jellemző sajátság. — Sokszor úgy is lehet átvenni alnémet szót, hogy azon végrehajtjuk a felnémet hangtörvényeket, de ezt korántsem szabad mindig tenni s óvatosan és bizonyos nyelvtörténeti ismerettel kell végezni, mert különben nagyon hibás és furcsa szók keletkeznek. Így keletkezett pl. az alnémet Mullworpból a felnémet Maulwurf. Ezt és az ilyen módon létrejött, ma legtöbbnyire népetymológiával magyarázott szavakat természetesen most már nem lehet kiirtani, pedig ugyancsak furcsán jöttek létre. — Azt is kívánná Campe, hogy ha a felsőnémetből veszünk föl szót az irodalmi nyelvbe, azt öltöztessük előbb a lágyabb alnémet hangokba. Ez természetesen már nagyon mesterkélt dolog volna .... A hatodik forrással való bánás szabályait részint az előbbi foglalja magában, részint pedig a következő, azért erről külön nem szólunk. A hetedik és nyolcadik forrásból új szók kerülnek a nyelvbe és pedig az előbbiből összetétel és szóképzés által, az utóbbiból 1 Id. h. 49. I. 2 Id. h. 53. I.