Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910

52 „Nur sei Kolbe oder jeder Purist ein billiger Mann, und muthe uns nicht zu, gemeinschaftliche Kunstwörter des gebildeten Európa z. B. der Musik, der Philosophie, in unbekannte inlandische .... umzusetzen." Az itt említett Kolbe-ved egy újabb purista'hoz értünk, akiről még eddig nem szóltunk. Nevét megemlítve láttam Leyser könyvében Böttigernek egy Canipehoz szóló levelében is, ahol az föihivja Campe figyelmét reá, mint bátor elvtársra. Annyit mond róla: „Das ist der als Künstler ebensowohl, als Sprathkenner achtbare Dessauische Kupfcrstecher Kolbe, der seit zwei Jahren bei der Familie Qessner in Zürich lebt." 1 Valamivel többet találtam róla az ErschOruber-fi'ie encyklopédiában : 2 „Kari Wilh. Kolbe (genannt Eichenkolbe) Zeichner, Kupíerstecher und Schriftsteller 1757- 1835. Lehrer der franzősischen Sprache am Philantropin zu Dessau . . . ." Itt müvei közül meg vannak említve : „Über den Wortreichtum der deutschen und franzősischen Sprache und beidcr Anlage zur Poesie." „Über Wortmengerei, Sprachreinheit und Sprachreinigung." „1825 Selbstbiographie, in welcher er über seine Tbat'gkeit auf dem Gebiete der Sprache und Ivunst Aufschluss gibt." Jean Paul másutt is „campischholbische SprachreinigkeiV'-rő 1 beszél. Szóljunk tehát kissé részletesebben az említett Ko/beról. „Über Wortmengerei" c. müvének csak harmadik kiadását tudtam megkapni. Ez 1823-ban jelent meg. (Berlin und Leipzig bei G. Reimer.t Második kiadása 1812-ből való. (Leipzig, Reclam). A mü ajánlása : „Seinem altén Freunde Wolhe zugeeignet von dem Verfasser." Ez a Wolke Campenak barátja, a Philantropinum híres és ügyes tanára volt. A Philantropinum díszes iskolai ünnepélyein ő szokta a gyerekeket dirigálni, amikor a nagyközönségnek bemutatták az intézet sajátságos tanításimődszerének eredményeit. Túlzó purista volt, ezért sokan támadták és gúnyolták; Goethe Wolke-féle influenzáról beszél. Kolbenak ezen müve élénk, erőshangú előadásban hányja szemükre a németeknek azt a megalázást, melyet szenvednek azáltal, hogy eléktelenítik nyelvüket félig; vagy egészen idegen szókkal. Rengeteg példát hoz még a legjobb írók müveiből is erre. Különösen erősen kel ki az idegen képzők ellen, milyenek : ieren, tát, enz, ur, esse, age, ment, ion, ismus, asmus, orium, ős, iv, id, el, al, abel, arit, 1 Leyser II. k. 205. 2 Zweite Sectioit, 38. Theil, S. 110.