Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910
12 das Oberteutsche Wort um eine Sylbe kürzer oder langer, oder hat andre Vocalen, andre Consonanten . . . ., als das Hochteutsche, und gerade dadurch erhált er den hőhern Wohlklang einen Verses, die schönere Rundung einer Periode u. s. f." 1 De nem fejtegetjük tovább Wieland értekezését. Csak bevezetéskép tértünk ki erre. Megjegyezzük még itt, hogy ez az a híres értekezés, amelyet a magyar nyelvújítók oly gyakran idéznek ezen a néven : „ Wieland vitája Adelnng ellen." - Kazinczy ezt le is fordította, s ki is adta a F. M. Minerva 1825. évfolyamában (III. negyed, 268—286. 1.) ilyen cimen : „Wieland Adelnng ellen: Mi a' Tiszta Németség? — Tükörül azoknak, kik nyelvrontást emlegetnek, s azt kérdezgetik : Mi a' tiszta Magyarság ? — s intésül a' szere felett merészeknek." Második heves támadója Adelung szűkkeblű felfogásának, Ites János Henrik, a költő és híres Homeros-fordító. Az ő támadása a Jenaische Literaturzeitung 1804-iki januárusi számában jelent meg. A harmadik pedig az a férfiú, aki központja és fővezére azon nyelvújítási törekvéseknek, amelyeknek ismertetése és fejtegetése értekezésünk tulajdonképeni tárgya. Ez a férfiú Campe Joachim Henrik. A magyar irodalomban eddig róla, mint nyelvészről igen kevés szó esett. Rubinyi Mózes szól róla „A Mondolatról és nyelvújításunk egy elhanyagolt forrásáról" c. értekezésében. 2 Ez az értekezés ezelőtt nyolc évvel jelent meg és először hívta föl a figyelmet arra —• amint Rubinyi hiszi - ,,nagy és eddig teljesen figyelmen kivül hagyott forrásra, amellyel a német nyelvújítás volt a mi nyelvbővítő és tisztító törekvéseinkre." Erre az értekezésre, bár egészen ujat mond, tudtommal sehol semmi észrevétel nem jelent meg. : i Azóta még nem támadt senkinek kedve, hogy az itt csak éppen megjelölt hatás további részletes kutatására adja magát. Hogy miért nem vállalkozott erre a munkára senki, annak az lehet 1 ld. hely 215. I. 2 Nyr. 32 : 1. és Nyelv. Füz. 6. sz. 3 Egyesek ugy idézik Rubinyinak ezen értekezését, mintha az ebben foglalt dolgok tények volnának. V. ö. Simonyi: A magyar nyelv II. kiadás és Die ungarische Sprache. — Bleyer is (üottsched hazánkban. 107. 1.) szólván a Mondolatról, azt mondja, hogy ez „nem kevésbbé háborította fel Kazinczyékat, mint Schönaich irata a svájcziakat." A lap aljára tett jegyzetben aztán azt mondja : „A kettő között azonban semmi közvetlen kapcsolat nincsen ; a Mondolat német mintájára nézve olv. Rubinyi Mózes, A Mondolatról és nyelvújításunk egy elhanyagolt forrásáról. Nyelv. Eüz. 6. sz.
