Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

6 a hollandiak Drebbel-1 és Jansen Jánost, meg fiát tartják a mikroskóp feltalálójának. A vitás kérdés mai nap eldöntöttnek tekinthető s ezek szerint két middelburgi szemüvegköszörülő, Jansen János és fia Zakariás kombinálták 1590 körül a lencséket összetett nagyítóvá s készítették az első nagyítócsövet. Az első nagyítók természetesen még igen tökéletlenek voltak s ha nagyobb képet adtak is, de bizonyára nem adtak tisztábbat, mint a „vitrum piilicariuni" azaz bolha kukucskáló-üveg gúnyos elnevezés alatt ismeretes s azon időben már használatban levő egyszerű nagyítók. Csak mikor a nagyítókat célszerű, kényelmes és könnyen kezelhető álvánnyal, a tárgynak alulról való átvilágítására szolgáló tükörrel látták el ; főleg pedig, mikor számos, teljesen kielégítő eredményre nem vezető kísérlet után végre sikerült a mikroszkóp hibáit lehetőleg a minimumra redukálni és erős nagyításoknál is még tiszta és éles képet előállítani: csak akkor lett a nagyító azzá, a mi mai nap a természetbúvárnak — mint Homboldt Sándor igen találóan és szépen fejezi ki, — új szervévé, mely egy nem sejtett világ rejtekeibe vezetett. A modern tudomány e hatalmas fegyverével az összetett nagyítóval ma már háromezerszeres nagyítást érhetünk el. A mikroszkóppal csakis átlátszó anyagokat vizsgálhatunk. A megvizsgálandó nem átlátszó növényi vagy állati részekből finom borotvával vagy géppel igen vékony lemezeket vágunk. A metszetet a tárgylemezre tesszük, átlátszóságuk fokozására vizzel vagy glicerinnel megnedvesítjük és szivarpapir vékonyságú fedőlemezzel befedjük. Az elkészített és mikroszkopi vizsgálatra alkalmas metszet a mikroszkópi készítmény. Mielőtt tulajdonképeni tárgyamra, a Balaton és a tenger mikroskopikus élőlényeire térnék, bemutatok néhány készítményt, melyeken szabadszemmel alig látunk valamit, hogy a mikroszkóp nagyító erejét megismerjük. Nézzük meg az emberi bőr átmetszetét körülbelül 100-szoros nagyítás alatt; különböző gerincesek vérét illetőleg vértestecskéit 500-szoros nagyítás mellett, vizsgáljuk meg ugyanilyen nagyítás mellett egy fiatal növény szárának sok ezer sejtből álló keresztmetszetét és végre 1000-szeres nagyítás alatt a tifusz csillangos bacillusát, mely a valóságban 2—3 ezredmillimeter hosszú, egysejtű élősködő növény.