Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

45 került, megfertőztetheti a gyermeket. Nem veszedelmes, de néha bélhurutnak, máskor viszketéseknek okozója. Sokkal nagyobb, 15—20 cm. hosszú a bélgiliszta, melynek csak petéit mutathatom be. Leginkább gyermekek vékonybelében él. Az anyaállat temérdek petét fejleszt, melyek a szabadba jutnak s elszóródnak. A petékben 2—3 hónap alatt fejlődik a fiatal állat, de nem hagyja el a petét. Ha ilyen állapotban étellel, itallal a gyermek belébe kerül, ott búvik ki s fejlődik peterakóvá. A földi gilisztához hasonló bélgiliszta vagy orsógiliszta a gyermekben rendesen nem okoz bajt, de ha szokatlan helyre jut pl. az epe-utakba, gégébe stb. betegséget okoz. Veszedelmes akkor is, ha szertelen nagy mennyiségben van egyszerre jelen. Észleltek sok ezer orsógilisztát egyszerre egy egyénnél. A lapos férgek közül a horgosfejü galandféreg vagy pántlika giliszta élősködik leggyakrabban az emberben, melynek horogkoszorúval és négy szivókával felfegyverezett nagyított fejét tünteti fel e vetített kép. A horgosfejü galandféreg, mely az ember vékony belében élősködik, megnő 3—3'/a méterre is. Tulajdonképen egy hosszú állattelep. A hosszú láncot egy gombostűfej nagyságú fej vagy dajka és több száz iz alkotja. A fej vagy a dajka az imént említett horogkoszorűval és négy szivókával kapaszkodik a vékony bél falába, testének egész felszínével táplálkozik és bimbózással hozza létre az izeket. Az újonnan létrehozott izek melyek képünkön nem láthatók —• nagyon aprók, a lánc elől cérnaszál vékonyságú, hátrafelé pedig egyre szélesedik. Az érett iz a láncról leválik és a bélsárral ürül ki. Egy darab ideig él, mozog, azután elpusztul. Minden izben sok ezer pete képződik. A petéből csakis akkor búvik elő az állat, ha a sertés gyomrába kerül. A sertés gyomrában a gyomorsav feloldja a peteburkot, a parányi kis lárvácska kiszabadul és három pár horgával átfúrja a gyomor falát, véredénybe kerül, a vérrel az izomba és ott megtelepszik. Az izomban a lárva körül rostos tok keletkezik, a tok egyre növekszik, megtelik savós folyadékkal és a mikroszkópos kicsinységű lárvácskákból 3—4 hónap multán borsó nagyságú hólyagocska lesz. A borsóka falának betüremléséből keletkezik a hólyagban a galandféreg feje vagy dajkája. A borsókából galandféreg csak akkor lesz, ha az ember gyomrába kerül. Az ember megeszi a borsókás disznóhúst, a gyomornedv feloldja a hólyagot, előkerül a dajka, mely a vékony bélbe vándorol, ott megkapaszkodik és létre-