Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

35 Hiszen az agyvelő tetejét érő sérelem a lábaknak mozgató központját, a járási képességet zavarja meg. Tagadom azt is, hogy a szép nem az értelmi képességnek alacsonyabb fokán állana, mint mi férfiak, mert a nagy-, kis- és nyúlt agyvelő átlagos súlya férfinél 1600 gramm, a nőknél 120 grammal kevesebb ugyan, de mélyen tisztelt Hölgyeimre nézve megnyugtató lehet az, hogy agyvelejiik súlya azért kisebb a férfiakénál, mert egész testsúlyúk átlaga is kisebb és ehez viszonyítva az agyvelő súlyát, a nőké legalább is oly súllyal bir, mint a férfiaké. De különben is az agyvelő súlya maga még korántsem szolgáltat bizonyítékot tulajdonosának okos voltáról. Az agyféltekéken kívülről dúc-sejtekből álló szürke állományt, belül pedig fehérszínű, idegsejtekből álló lágy tömeget látunk. Állatoknak kivágták nagy agyvelejüket. Hetekig eléltek, de majdnem mozdulatlanul. Ha felkergették őket, futottak, az akadályokat kikerülni nem tudták, neki szaladtak a falnak, mindennek. Az elébük tett táplálékhoz nem nyúltak, etetni kellett őket, hogy elélhessenek. Bármit cselekedtek velük, eltűrték, elvesztették akaratukat, értelmességüket, mindenképen bambán viselkedtek. A kis agyvelő, a nagy agyvelő alatt van és a test mozgását szabályozza. Ha az állatoknak kis agyvelejét kivágják, sokáig élnek, rendes életműködésüket folytatják, de járásuk nagyon rendetlenné, bizonytalanná válik, úgy viselkednek, mintha részegek volnának. A nyúlt agyvelő a kis agyvelő alatt fekszik és a gerincvelőben folytatódik. Ha a nyúlt agyvelő megsérül, rögtöni halál a következménye, mert a szív és a tüdő működése megszűnik. A koponya-agyvelő alsó felületéről 12 pár érző és mozgató ideg ered. Ilyenek a látó, halló, szemmozgató stb. ideg. Míg a koponya-agyvelő kivül szürke, belül fehér színű, a gerinc-agvvelő kivül fehér, belül szürke állományból áll. A gerincvelőből 31 pár mozgó és érző képességgel biró ideg ered és ezek látják el a törzs és végtagok izmait és a bőrt idegrostokkal. A telegráffal összehasonlítható idegrendszernek legfontosabb alkotó részeit az idegsejtekben és az idegrostok tengelyfonalában levő rendkívül finom rostocskák, a neurofibrillák alkotják. Ezek vezetik az ingereket az érzéksejtektől a központba és innen a reagáló szervekhez, az izmokhoz, mirigyekhez stb. Apáthy dr. egyetemi tanár, az idegrendszer hírneves kutatója azokat a sejteket, melyekből az idegrostok keletkeztek, idegsejteknek nevezi azért, mert ezek termelik 3*