Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

29 Az északi part majdnem egészen Zalavármegyéhez tartozik, a déli Somogyvármegvéhez, a kettő között keletnek fekszik a Veszprémvármegyéhez tartozó Balaton, a veszprémi Balatonnak északi része természeti viszonyait tekintve s orvosi szempontból is úgyszólván azonos a zalaival, míg a délkeleti része egészen e somogyi oldalhoz tartozik.» Ajánlható ezért a zalai oldalon való tartózkodás orvosi szempontból az anaemiásoknak (vérszükségben szenvedőknek), a légzőszervek bántalmaiban szenvedőknek s a kimerülteknek; jött létre bár a kimerülés testi vagy szellemi megerőltetés által. A somogyi oldalon való tartózkodás ajánlható vérszükség, idegbántalmak, főleg neurasthenia és a gyermekek gyengesége, azok anyagforgalmi betegségei, vagyis leginkább a görvélyesség eseteiben. Habár a Balaton nem tengermaradvány, mégis kicsiben hü szeinélyesítője a tenger jelenségeinek. Dr. Lóczy L. szerint a Balatonnak tengerjárás-, vagyis árapályszerü tüneményei vannak, s a szélein minden időben mérhetők vízszín ingadozásai. «A Keszthelyen, Kenésén és Tihanynál felállítva volt pontos vízmérők váltakozva vagy egyszerre, megegyező időközökben bekövetkező vizemelkedést és apadást tüntettek fel automatikusan. Nyilvánvaló, hogy a szél és a levegőnyomás különbsége tartja a tó tükrét folytonos ide-oda himbálódzásban. Tartós szél a vizet átnyomja a tihanyi szoroson és ott a viznek erős ide-oda folyását okozza. Néha olyan erős ott a folyás még a szél ellenében is, mint alacsony vízálláskor a Dunában Budapest alatt. A tengerjárásnak tavi hasonmását «seiche»-nek nevezi a tudomány ; a tengeráramlás balatoni kiadása pedig a «folyás.» A Balaton hullámai, melyek gyakran tengeri betegekké teszik a gőzösök utasait, szintén a széltől származnak. < Ismert törvényekkel egyezően — irja Lóczy dr., a magyar tenger kitűnő ismerője a nem mély Balaton vizén 0-80—l'OO méter magas, egymástól csak 9—11 m. távolságban levő hullámhegyek támadnak ; ez pedig ugyancsak nagy viszonylagos magasság a tenger hullámaihoz képest, amelyek 79 m. távolságú hullámoknál csak 3-2 magasak. Az ilyen szaporán egymást követő kisebb hullámok sokkal kellemetlenebbül himbálják a hajót, mint a tengeren járó nagy hullámok* és ezen hullámok azért veszedelmesek a csolnakázókra nézve, mint én hallottam a halászoktól, mert «temetnek.» «A Balaton hullámai még a szél lecsillapodása után is jó ideig