Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

16 megfeszül, véredényei megrepednek és ép úgy utoléri a halál, mint Sivelt és Spinellit, a bátor léghajósokat, kik léghajójukkal 10,000 méternél is magasabbra merészkedtek. Hogyan is kerültek ezen állatok ily nagy mélységekbe ? Az ember és az állatok a szárazföldön csakis oly területeken laktak egy ideig, hol zöld erdők, dús legelők és kövér földek mellett a klima is enyhébb volt. Csak később, midőn a megsokasodás miatt az élet mindig nehezebbé vált, terjeszkedtek felfelé a havasok birodalmának határáig. Így történt ez a tengerben is. A tengermélységek lakóinak ősei valamennyien a partvidékhez simultak, oda, ahol a nap éltető sugarai tengeri füvekből dús legelőket és tengeri moszatokból egész erdőket teremtettek számukra. De eljött a jólét megrontója, a kérlelhetetlen létért való küzdelem s szorította őket lefelé oly vidékre, mely pokolnak is beillenék. Azonban a fokozatos alkalmazkodás mindent tűrhetővé tesz, s valamint az ember a nagy magasságokhoz, úgy egyes tengeri fajok a nagy mélységekhez is hozzászoktak, de egyes szerveik a sötétséghez és nagy vúnyomáshoz alkalmazkodtak. De térjünk vissza Teremtőnknek örömében elejtett könnycseppjéből támadt szép Balatonunkhoz, ott is akad talán látni valónk, pl. az egysejtű ostoros ázalékállatocskák, melyek világhírű fogasunkat piciny süllő korában táplálják. Szép — szép, de nagyon vegyes társaság ! Ezek alkotják, a többi véglényekkel együttesen, a Balaton nyilt tükri állatvilágának u. n. planktonának és parti faunájának egyik leglényegesebb részét. A Balaton víztömegének haltápláló ereje pedig Dr. Daday Jenő mérései szerint arra az eredményre vezetett, hogy : Egy 15 ctm. átmérőjű és 10 mtr. hosszú vízoszlop 1 08 grm. mikroszkópi szervezetet tartalmaz. Ismeretes különben, — közben legyen mondva — hogy szép nagy tavunk 600 négyszög kilométernyi területet borít, átlagos mélysége 2—4 méter, legmélyebb 11 méter a tihanyi rév közelében. Az ostoros ázalékállatocskák, melyek közül egynéhányat megnevezve itt méltóztatnak látni, onnan vették magyar nevüket, hogy testükből egy vagy több hosszú fonál, ostor nyúlik ki, mely a helyváltoztatás szerve, de rendkívül fontos szerepe van a táplálék megszerzésében is. Magánosan élnek, vagy több egyénből álló telepeket alkotnak, de legtöbbjén a sejtek jellemző alkotó részeit meglehet figyelni. Egyrészüket sokan a növények közé sorolják, mert a