Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

11 korállok, melyek növények módjára bimbózással is szaporodnak, jogosan viselik a virágállatok nevét, mert mind a magánosan élő egyéneik, mind a növényt utánzó telepeik, oly bámulatosan hasonlítanak a virágokhoz, hogy nagyon is érthető, hogy a régiek növényeknek tartották. De vájjon mi jogosítja arra a szaktudósokat, hogy ezeket a növényeket színlelő élő lényeket oly határozottsággal állatoknak tartsák. A táplálkozásuk, mely a növényekétől egészen különbözik, az állatokéval mindenben megegyezik. Mert tudnunk kell, hogy a tudományunk a két szerves ország tagjai között nem ismer más különbséget, mint a táplálkozást s az evvel kapcsolatos anyag- és energia forgalmat. E különbséget népiesen igy magyarázhatnám meg. A növényi sejtben egy zöld klorofil nevii festőanyag van, mely a napfény behatása alatt arra képesíti a növényt, hogy a levegő szénsavából és a vizben feloldott sókból nemcsak önmagát képes fentartani, hanem az említett szervetlen anyagokból az állatok részére is szerves tápanyagokat készít. Az állatok sejtjeiben e fontos festőanyag hiányzik, csakis szervetlen levegőből és vizből, tehát növények módjára nem tudnak megélni, az állatoknak magyarul mondva harapni való kell, mely szerves tápanyagok a növényi sejtekben — az igazi világkonyhában — készülnek. Ez oknál fogva az állatokat a növényország párázitainak lehetne nézni, ha nem tudnók, hogy az állatok lehelik ki a levegőbe a szénsav és vizgőz egy részét, melyből a növények élnek. Élősdiségről tehát szó sem lehet, hanem példás együttélésről igen, mely viszony még a legjobb házastársakénál is bensőbb, mert az özvegyen maradt házastárs egymagára és tovább tengetheti életét, de az állatország annyira rá van utalva a növényvilágra és viszont, hogy külön-külön egyik sem tarthatná fenn magát. De kisérjük el gondolatban a tenger mélységeinek állatvilágát kutató természetbúvárt működésének színhelyére ! A nagy tudással készült kotró és fúróháló 4000 méter mélységből megérkezett : a thermometer — hőmérő — fagyáspont alatti hőfokot mutatott, a henger pedig egy kevés fehér iszapot hozott. Hát érdemes volt ezért az iszapért ily mélyre leszállani ? A mikroszkóp csakhamar megadja a feleletet.