Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

4? rádioaktiv tulajdonságokat •— mint már egyes fémekről sikerült is ujabban kimutatni akkor az anyag problémájának megfejtéséhez megvolna a kikiinduló pont. Tekintettel továbbá arra, hogy feltevésünk szerint a radioaktív anyagok egy öselemböl pl. az urániumból alakultak át hosszú ezredévek lefolyása alatt — mint a rádiumnál fel is tettük - az anyag keletkezésének fontos problémája is megoldással kecsegtet. Eddig azonban még nem jutottunk. A régi alkimisták álma még most is csak álom. De hogy könnyen valóra válhat, azt a kutatások jelenlegi álláspontján valószínűnek kell tartanunk. A testek radioaktív viselkedéséről alkotott nézeteinkből önként következik, hogy a világegyetem keletkezésének módjára és korára is némi világosságot deríthetünk. Ez a probléma mindig izgatta a természettudósokat s csak a mult században is heves vitákat idézett fel a fizikusok és geologusok között. Mindkét fél a lassú fejlődés feltevésére támaszkodott. De mig a geologusok szerint a fejlődés folyamata legalább is 300 millió esztendőn át tart, addig Lord Kelvin számításai szerint a világegyetem nem lehet több, mint 10 millió éves. A radioaktivitás elméletén alapuló számítások egyik nézetnek sem adnak igazat, mert ezek szerint földünk és a naprendszer többi tagjai legalább is 1000 millió éves múltra tekinthetnek vissza. Ha ugyanis az urániumot tekintjük amaz ősanyagnak, melyből az összes anyagok kialakultak, a jelenlegi állapot kialakulására a mondott óriási időtartam szükséges. Ez alatt az elképzelhetetlen idő alatt a világegyetem energiája folytonosan átalakul, még pedig hővé; igy szól egyik Anyag átalakulása. A világegyetem keletkezése.