Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

29 lapotát visszanyerte. Ha vizben feloldjuk a rádiumsót, a képződött emanáció mennyisége néhány ezerszer nagyobb, mint akkor, ha a só szilárd állapotban van. A rádium folytonosan és egyformán bocsátja ki az emanációt, tehát állandó gáztermelő forrásnak nevezhető. Hatása alatt a cinksulfidernyö s a különböző üvegek pompásan fluoreszkálnak, különösen a türingiai üveg. Az üveganyagok egyúttal gyorsan megbarnulnak az emanáció hatása következtében. Ha a rádiumsó környezetébe bármely nem aktiv Közölt raanyagot hozunk, bizonyos idő múlva radioaktívvá dlüaktmtás lesz. Ezt a tüneményt, melyet közölt aktivitásnak neveznek, a rádium emanációja hozza létre. Fedjük el ugyanis a rádiumot tartalmazó edény nyílását vékony csillámlemezzel, melyen az emanáció nem képes áthatolni, akkor a közelbe hozott anyag teljesen inaktív marad. A rádium-emanáció által közölt aktivitás csak rövid ideig marad meg, mert ha az aktivvá lett anyagot a rádium hatása alól kivonjuk, néhány nap alatt teljesen inaktívvá válik. Akármilyen anyagot pl. papirt, fémeket stb. aktiválunk, mindannyian egyenlő aktivást mutatnak ugyanazon mennyiségű rádiumsó emanációjának hatása alatt. Az a körülmény sincs a közölt aktivitás nagyságára semmi befolyással, hogy levegőben, vagy más gázban történik-e a közlés. A testekkel közölt aktivitás igen nagy zavarokat okozhat az elektromos szigetelök alkalmazásánál. A levegő vezetővé lesz, az összes eszközök, anyagok nyomokat hagynak a fotografáló lemezen, a legjobb szigetelők is vezetik az elektromosságot, mely körülmény majdnem lehetetlenné teszi az elektrosz-