Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1906

31 akkor felnőtt korában jobban hasznát vehetné azoknak a könyveknek, népszerű értekezéseknek, melyeket minden új állati vagy növényi ellenség fellépte alkalmával a nagynevű földmivelésügyi miniszter, Darányi Ignác dr. kellő magyarázatok és képekkel ingyenesen az egyes községeknek küld. Népkönyvtárakra volna a magyarnak is szüksége, melyben a többiek között állattenyésztési, állatorvosi, növénytermelési és természetrajzi tartalmú könyvek is volnának, hogy mise után ide járjon és ne a korcsmába menjen krajcáros szociálista izü újságot olvasni, mely jobban elkábítja talán, még az alkoholnál is, és ha idővel megismerné, megszeretné a természetet, ez minden állatvédelmi törvénynél és egyesületnél többet érne. Akkor nem babona, hanem érték szerint becsülné meg a nép is az állatokat, nem feszítené többé kapufélfájára hasznos munkatársait, ingyen napszámosait a denevért, a baglyot, nem üldözné oly kitartóan mindenütt és minden körülmények között a vakondokat, még ha prémjéért 1 hatost is Ígérnek, mint nálunk Somogyban. Ha megfigyelné a seregélyt, mikor a juh kelevényeiből kiszedegeti a kukacot és pusztítja a mezőgazdaságra káros rovarokat — szőlőjéből ha el is riasztaná, de nem lövöldözné agyon őket. Nem irtaná oly lelkesedéssel a fürge gyikot, a csúszómászó békát és kígyót, sőt ha megvolna győződve, hogy egy ívó anyahalnak agyonszúrásával 1000 1000 apró halat öl meg, talán még orvhalász is kevesebb volna ? Nem taposná agyon — ha bele nem neveinők— formátlan külseje miatt a hasznos pókot, a gilisztát, nem irtaná rágószerveiért — csaknem minden nyüzsgő-mozgó rovart kivétel nélkül — hiszen sokan közülük éppen ezen műszerükkel, nem hasznos növényi részeket, hanem növényirtó rovartársaikat falják fel irgalmatlanul. Nem védné többé a kártékony gólyát, lelőné a rabló karvalyt, de nem pusztítaná az egerésző ölyvet, a hasznos vércsét, ha megtudná különböztetni őket egymástól, ha igazi értéküket is ismarné. Miért nem bántja népünk Isten madárkáját, a fecskét ? hiszem, hogy még a babona is hozzájárul még ma nálunk, de még inkább az, hogy közvetlenül meggyőződést szerezhet magának hasznos voltáról. De megkívánhatjuk mindezt tőle, hiszen alig pár éve, hogy a középiskolák alsó osztályaiban is néhány órát szántak a természetrajz tanítására és nem száraz szisztematikus tárgyalással un-