Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1906

24 esi elé is fogják és nyargalnak rajta, csinosabb, élénkebb, fürgébb, inert jobban is tartják, jobban viselik gondját, mint nálunk. A 30—40 évig elélő szamár a legsilányabb táplálékkal is beéri. Az olyan fü és széna, melyet a tehén és a ló is megvet, neki még mindig csemege. Itala megválogatásában azonban gondos, zavaros vizhez hozzá sem nyul; állott vagy sós lehet a viz, de tisztának kell lennie. Könyörüljünk meg e szegény állaton, mely kedves terhének — Megváltónknak üdvözletére elszórt pálina leveleken fontolgatva lépegetett s hallotta a riadó „Hozsánna" kiáltásokat! Leghasznosabb háziállatunk, a szarvasmarhának őse, az úgynevezett őstulok volt, mely vad állapotában már igen régen kipusztult, kihalt, csakis a bivaly él hazájában, Indiában csordákban vadon. Mig a lovat elég gyakran csakis mulatságra, szórakozásra tartja az ember, a szarvasmarhát mindig csakis azért, mert hasznot húz belőle életében és leöletése után is. »A szarvasmarha értelmisége kétségtelenül csekély, mert a juh mellett ő a legbutább háziállat Brehm szerint. Ápolóját megismeri s bizonyos fokig meg is szereti, szót fogad a hivásra, hajlik a csalogatásra, mutat is bizonyos ragaszkodást ahhoz, aki sokat foglalkozik vele: de úgy látszik, ebben-több része van a szokásnak, mint a voltaképeni elismerésnek.« Értelmi képességét jól fejezi ki a magyar közmondás : tanulj tinó, ökör lesz belőled. Minden értelmi vonás — irja Scheitlin — szebben nyilatkozik azokban a barmokban, melyek szabadon élnek, mint azokban, melyek istállókban laknak. Az alpesi tehenek hamarabb megismerik etetőjüket, vígabbak, élénkebb és fürgébbek, kevésbbé ijednek meg. A vezető tehén, a kolompos érzi, hogy ő valamennyinél több és nem engedi meg, hogy más tehén előtte járjon. A bika sokkal kitűnőbb állat, mint a legokosabb tehén, sokkal nagyobb a testi ereje, élesebbek az érzékei, nagyobb a bátorsága és érzi, hogy csordájának hatalmas oltalmazója ; óvakodjunk tőle ! A szarvasmarha is körülbelül 13 külső és belső élősködőnek ád szállást. Ezek közül az emberre nézve legveszedelmesebb a sima fejű galandféreg (Taenia saginata) hólyagféregje, mely a szarvasmarha izmaiban él éa a teljesen ki nem sült vagdalt marhahús evése következtében kerül belénk, hol teljesen kifejlődik és 4 méter hosszú, veszedelmes galandféreggé növi ki magát. A nyers marhahús fogyasztása eszerint éppen olyan határozottan eltiltandó, mint a nyers