Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

44 Igaz tehát Seneca mondása: Nullos peius mereri de omnibus mortalibus iudico, quam qui aliter vivunt, quam vivendum esse praecipiunt : károsb emberek nincsenek, mint, a kik külömben élnek, hogy-sem tanítanak. Epist. 108. A rossz nevelés következménye, hogy: admirationem nobis auri argentique, parentes fecerunt: et teneris infusa cupiditas, altius sedit,crevitque nobiscum. Deinde, totus populus in alia discors, in hoc convenit. Denique eo móres redacti, ut paupertas, contemta sit divitibus, invisa pauperibus: kicsiny-korunktólfogva, atyánktúl és egyebektül, az arany és ezüst szeretése óltatik belénk. Epist. 1 15. A nevelésben nem szabad szünetnek lennie, mert : Sublabuntur, nisi ire et niti perseveraverint. Si quidquam ex studio et fideli intentione laxaverint, retro eundum est. Nemo profectum ibi invenit, ubi reliquerat. Instemus itaque et perseveremus : plus, quam profligavimus, restat, sed magna pars est profectus, velle proficere : mihent tágittyuk a jobbúlást, hátra-ragadtatunk. A hol egyszer megszűnünk, mászor ot nem kezdhettyük, hanem hátráb. Azért nagyob út lévén előttünk, hogy-sem a min elmentünk, szünetlen és álhatatosan elő kel igyekeznünk, mert a jobbúlásnak nagy része az, hogy akarjunk jobbúlni. Epist. 71. A leányok nevelése még nagyobb gondot követel, mint a fiuké. Hisz Pázmány szerint «tellyes életünk tekélletes vagy feslett állapattya az asszonyemberek nevelésétül árad, mivel első nyolc esztendőnket, az-az leggyengéb és hajlandób üdönket, aszszony-emberek gond-viselése-alatt töltyük. A minemű