Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

13 Társalogjunk hát néhány negyed óráig e két nevezetes íróval, kik bár korra, vallásra egymástól olyan távol esnek, de természetes meggyőződésük­ben és eszük járásában oly igen rokonok. Mielőtt azonban tulajdonképeni tárgyalásunkat megkezdjük, célszerű lesz megismerkednünk L. An­naeus Seneca életével és müveivel. II. L. Annaeus Seneca, M. Annaeus Seneca rhetor fia, Cordubában (Hispania) született Kr- e- 7-ben. Korán Rómába került, ahol nagy szorgalmával éles elméjét annyira kiművelte, hogy kortársai felett csak­hamar messze kimagaslott. Claudius császár alatt kénytelen volt számkivetésbe menni, mert Júliának, Germanicus leányának kicsapongásaiban állítólag ő is részt vett. Majdnem nyolc év múlva Nero anyjának sür­getésére visszahívták és praetor s talán consul is lett. Mikor pedig Nero nevelőjévé tették, tudomá­nyosságával, óriási vagyonával s befolyásával min­denek felett kitűnt. Belekeveredvén a Piso-féle össze­esküvésbe, Nero halálra kereste. Seneca felnyittatta ereit, de végre is a gőzfürdőben fojtotta meg magát. Müveiben a stoikus bölcsészeti iskola elvei tük­röződnek. Ez az iskola azt tanította, hogy a boldog­ság egyedül az erényben lelhető fel. Nevezetesebb müvei, amelyekből Pázmány oly kedvvel idéz, ezek : De ira ad Novatum libri III. — Consolatio ad matrem Helviam, amelyben anyját vi­gasztalja, hogy ne búsuljon száműzött fia miatt. Consolatio ad Polybium, aki testvére elvesztésén ke-

Next

/
Thumbnails
Contents